Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

Gondolatok a vízügyi szolgálat helyzetéről és feladatairól 409 Ez a feladat folyamatos tervező munkát igényel; szükséges az eredmények rendszeres társadalmi egyeztetése is. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a vízgazdálkodás nem hagyhatja cl a tervezést, mint módszert, mint a kockázat elemzés, konfliktus kezelés alapvető eszközét. A tervezés folyamán el kell végezni a vízgazdálkodást befolyásoló természeti viszonyokban és a gazdasági feltételekben bekövetkezett változások, vala­mint a társadalmi mozgások ok-okozati összefüggéseinek feltárását és nyilvánossá té­telét. A vízgazdálkodásban a tervezés elemi területe a vízgyűjtő. A vízgazdálkodási tervezési tevékenység módszertani megújításának lényeges eleme - ami egy PHARE program keretében már ténylegesen meg is indult -, hogy alulról felfelé építkezik: a korábbi kerettervvel ellentétben, amely a központi tervet bontotta le elemekre, a regionális tervek összegzéséből alakítja ki az országos vízgaz­dálkodási tervel (Pálfai-Jolánkai 1994, Vágás 1994, VITUKI 1994/a,b). A tervezés eredményeként születő vízgazdálkodási koncepció kell, hogy képezze az alapját a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi igények ütköztetésének és segíti az érdekeltek közötti konszenzus megteremtését. Ehhez a vízügyi szervezetnek kell fóru­mot teremtenie. Az új vízgazdálkodási törvény előirányozza területi vízgazdálkodási tanácsok létrehozását és ezzel megteremti a demokratikus érdekegyeztetési mechaniz­musnak az európai gyakorlathoz igazodó szervezeti keretét. A tervezési alternatívák közötti választás с testületek feladata kell, hogy legyen. Az államnak pedig az elfoga­dott vízgazdálkodási koncepcióban foglalt, vagy ahhoz illeszkedő helyi kezdeménye­zéseket kell támogatnia, az attól eltérőkhöz pedig csak az érdekeltek teljes körű anyagi tehervállalása és a szükséges kötelezések mellett járul hozzá. 3. Az állami vízügyi feladatok ellátásának szervezeti rendszere Az állami vízügyi feladatokat ma alapvetően két szervezetrendszer látja el: - a KHVM és az alárendeltségében működő szervek, valamint - a KTM és az alárendeltségében működő szervek. A teljesség érdekében röviden mindkét szervezet-rendszert bemutatjuk, de rész­leteiben csak a vízügyi igazgatóságokra térünk ki. 3.1. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium alá rendelt szervezetek A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörét legújabban a 151/1994. Komi. sz. rendelet rögzíti. Ennek alapján a Közlekedési, Hírközlési és Vízr ügyi Minisztériumban (KHVM) a vízügyi szakfeladatokat az ún. vízügyi blokk végzi, helyettes államtitkár felügyelete alatt. A vízügyet is szolgáló funkcionális feladatokat (jog és kodifikáció, közgazdaság, költségvetési kapcsolatok, privatizáció, nemzetközi kapcsolatok, műszaki fejlesztés, humánpolitika stb.) más főosztályok a minisztérium egészére látják cl. A minisztérium vízügyi blokkjának létszáma: 30 fő köztisztviselő; a minisztérium egyéb funkcionális területein mintegy 6-8 főre tehető a közvetlenül a vízügyhöz kapcsolódó feledatokat ellátó köztisztviselők száma.

Next

/
Thumbnails
Contents