Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

402 Szlávik L.-Reich fíy. umi, illetve egyéb mérési stb. - feladatokat ma piaci szereplők valószínűleg olcsóbban látnának el, de ennek feltétele a megfelelő akkreditációjuk. Tárgyunk szempontjából ez azt jelenti, hogy a vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek laboratórumait le lehet választani az állami szervezetről és meg van az elvi-szakmai lehetőség a gazdasági társasággá szervezésükhöz. Az akkreditálás folyamata temiészetesen állami feladat mai ad. 2.3. Az állami vízügyi/eladatok ellátásának anyagi háttere 2.3.1. Tulajdonviszonyok. A közcélúságot is hordozó medrek, vízi létesítmények és vízművek állami tulajdonban vannak, ez a Polgári Törvénykönyvben az „állam kizárólagos tulajdonaként" rögzítődött. Ez az elv hatotta át az önkormányzati törvény jóváhagyásáig a vízügy tulajdonosi struktúráját. A víz mint anyagi egység, a felszíni vizek medrei, a felszín alatti vizek víztartó képződményei stb. mind-mind állami tulajdonban voltak, legfeljebb kijelölt kezelői változtak. Az 1990-1991. évi önkormányzati törvénycsomag azt a változást hozta, hogy a településeken belüli vízfolyások, vízi létesítmények stb. önkormányzati tulajdonba kerültek. Ez egyfelől kardinális változás, mert megtöri az állam mindent felülmúló tulajdonosi szerepkörét. Másfelől azonban még mindig állami szemléletből táplálkozik, miután a központi államon és a „helyi államon", az önkomiányzaton kívül más, közcélúságot is hordozó tulajdonosi struktúrát a vízügyekben nem enged elismerni. Az egyetlen tiszta tulajdoni helyzetet annak kimondása jelenti, hogy a közös érdekű művek az érdekeltek közösségének tulajdonában vannak. Nyilvánvaló, hogy az érdekek és a tulajdonlás egymással nem konform megoldásai hozzájániltak ahhoz, hogy a vagyonátadó bizottságok csak nagyon kevés helyen tudták a törvény előírásait teljesíteni. Az állami vízügyi szervezet vagyona ma két fő részre oszlik: - törzsvagyon - mindaz a vagyontárgy, amit a vízzel való gazdálkodás érdekében a vízügyi szolgálat kezel, - működtető vagyon, amivel a törzsvagyont üzemelteti, fenntartja, fejleszti. A törzsvagyon fontosabb elemei (csoportosítva és nem részletezve) a következők: - a felszín alatti vizek és azok víztartó képződményei, - a folyamok, folyók, természetes tavak és "A" kategóriás vízfolyások medrei, az ezeken levő vízi létesítmények (műtárgyak), - az államhatárt metsző minden folyó, vízfolyás és csatorna, - az I. rendű árvízvédelmi művek, - a közcélú csatoniák, ideértve az "A" kategóriás belvízcsatornákat és öntöző csatornákat, valamint azok vízi létesftménynek minősülő műtárgyait. A vízgazdálkodásról szóló új törvény meghatározza az állam által kezelt vízügyi vagyon szűkítésének irányát. A vagyont két részre bontja: az állami körben maradóra és az onnan majdan kikerülőre. t