Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Domokos Miklós: Az esetleges éghajlatváltozás és annak vízkészlet-gazdálkodási hatásai

Az esetleges éghajlatváltozás és annak vízkészlet-gazdálkodási hatásai 353 csapadék közötti empirikus lineáris és exponenciális kapcsolatokat állított elő. Ezekbe behelyettesítve a feltételezett éghajlati szcenáriók szerint csökkent csapadék-értékeket, következtetett a lefolyás-változás várható mértékére. Egyik ilyen következtetése: „A nyári félév csapadékának 5%-os csökkenése a nyárvégi, őszeleji kisvízi lefolyás sokévi átlagának 5-10%-os, 10%-os csökkenése pedig 10-20%-os csökkenését eredményezheti." A második példa a Duna nagymarosi szelvényére vonatkozik, amelyben Bálint és Gauzer (1994) egy feltételezett 3 °C-os felmelegedéssel járó fokozott alpesi hóolvadásnak a folyamatos vízhozam-menetgörbére gyakorolt hatását becsülte (30. ábra). A feltételezett éghajlatváltozás várható hidrológiai hatásainak részleteiben való érzékeltetése szempontjából különösen tanulságos Bullái el al. (1988) tanulmánya, amely három belgiumi vízgyűjtőre, a napi adatok 84 éves sorozatának a 2 X C0

2 szcenárióra való szimulálásával a hidrológiai körfolyamat valamennyi elemének, köztük a napi vízhozamoknak a várható változásait mutatja ki (31. ábra). Panagoulia (1991) a görögországi 633 km

2-es Mesochora-vízgyfijtő vízháztartását a jelenlegi és 15 különböző feltételezett megváltozott éghajlati szcenárióra szimulálta. A felszíni lefolyás számított átlagos havi értékei a 32. ábrán láthatók. Hasonló ábrákat a hidrológiai körfolyamat valamennyi egyéb elemére is előállított. 30. ábra. A 3 C-os felmelegedés becsült hatása a Duna nagymarosi vízhozam-időfüggvényére (Bálinl-Gauzer 1994) Fig. 30. Estimated effect of3 С temperature rise on the discharge lime series of the Nagymaros station of the Kiver Danube Bild 30. Geschätzte Auswirkung einer Aufwärmung um 3 С auf die Abflußzeitreihe des Donaupegeis Nagymaros