Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
3. füzet - Domokos Miklós: Az esetleges éghajlatváltozás és annak vízkészlet-gazdálkodási hatásai
348 D <im okos Miklós utón és télen a megnővekedett csapatlék, s ezen belül az eső-csapadék nagyobb hányada ( 17. ábra), tavasztól kora őszig a magasabb hőmérséklet, a korábbi hóolvadás, kezdetben a párolgás növekedése (21. ábra), később - a mérsékelt övre szorítkozva - a csapadék csökkenése (18. ábra). Mindezek eredőjeként a CCb-tartalom növekedésével őszutón és télen a talajnedvesség növekedése, tavasztól koraőszig csökkenése jelezhető előre. A nagyobb szélességek tartományában a várható pozitív és negatív változások mértéke egyaránt nagyobb és a pozitív változások éven belüli tartama hosszabb, mint a kisebb szélességek tartományában (26. ábra). A kontinensek mérsékelt égövi részein - köztük Közép- és Dél-Európában - fokozódik a nyári talajnedvesség-hiány mértéke és meghosszabbodik a tartama (Mika 1994). 3.3.2. AH M-eredmények. Kos (1994) a közép-csehországi Jizera-vízgyíijtő (2193 km 2) átlagos talajnedvességhiányának eloszlásfüggvényeit, a feltételezett hőmérséklet-emelkedések függvényében, egyszerű vízháztartási módszerekkel határozta meg (27. ábra). A III. magyar Vízgazdálkodási Kerettervet megalapozó munkák keretében 28 meteorológiai állomás 50 éves meteorológiai adatsorainak felhasználásával végzett dekádléptékű szimulációs vizsgálatokkal hasonló időtartamra és időléptékre előállították a talajnedvesség-idősorokat, majd ezekből öntözővízigényeket és belvízi helyzetjellemzéseket vezettek le (Starosolszky 1994, Nováky 1994). 26. ábra. A talajnedvesség változásának évi menetgörbéje Eszak-Kanadában (70°) és a 45°-os északi szélességen (Manabe-Wetherald 1987) Fig. 26. Seasonal variation of soil moisture in Northern Canada, between latitudes 70° and 45° Bild 26. Jährliche Ganglinie der Veränderung der Bodenfeuchte in Nord-Kanacla (70 N) und am Breitegrad 45 "N
