Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Pálhidy Cs.-Váradi J.: Fenntartási költségszükségletek meghatározása a vízkár-elhárításban

A fenntartási költségszükségletek meghatározása a vízkár-elhárítás területén 33 A 4. ábrán megadott folyamat szerint több változatban elkészült a VÍZIG-keretek felosztására vonatkozó javaslat. A kiválasztott változat biztosította, hogy a bázis adatok - amelyek jellemzik a VÍZIG-ek múltban elélt pozícióját - 50%-os súllyal szerepeljenek és az átmenet folyamatosságát biztosítsák. A módszer alkalmazását nehezítette, hogy a felosztható keret az előző évhez képest csökkent, ezért a módszer mechanikus alkalmazása egyes VÍZIG-eknél jelentős csökkenést okozott volna az előző évhez képest. Ennek a problémának az ellensúlyozására a javaslattevők mind a felső, mind az alsó tartományban korlátokat építettek be. A munka eredményei közé tartozik, hogy a VÍZIG-ek részére meghatározott költségvetési támogatás sarokszámok visszatervezésére vonatkozóan tervlapok készültek, így megkezdődött a keretfeloszlás módszerének beillesztése a tervezés folyamatába. Az elkészített feldolgozás utólagos értékelése során az alábbi hiányosságok mutatkoztak, amelyek a munka továbbfolytatását tették szükségessé: - a szakigazgatás területére meghatározott normatív tételek jelentős része nem pontosan körülhatárolt tartalommal rendelkezett, ezért az egyes VÍZIG-ek adatai között jelentős és indokolatlan eltérések mutatkoztak; - az eddigi vizsgálatok a VÍZIG-ekre általánosan érvényes normatív tételekre koncentráltak és ezért non vették figyelembe az országos volumenében kevésbé jelentős, de egyes VÍZIG-eknél jelentős súlyt képviselő egyedi, sajátos tételeket; - nem tudta kiszűrni a feladatok átfedéséből származó esetleges költség halmozódást. 4.5. A megoldáshoz vezető ötödik lépcsőfok A KHVM minisztériumi kollégiuma folyamatosan figyelemmel kísérte (KHVM 1992, 1994) az elélt eredményeket és határozta meg a további feladatokat. Ez újabb lendületet adott a munka továbbfolytatásához. Az elkészült újabb tanulmányok fő eredménye, hogy a normatív költségszükséglet számítás módszerét elhelyezte a költségvetés tervezési rendjébe. A tanulmányok ráirányították a figyelmet arra, hogy milyen következményekkel jár, lia tovább folytatódik a vízügyi feladatok költségvetési finanszírozásának drasztikus csökkenése. A tanulmányok javaslatot tartalmaztak a tervezés és keretfelosztás szervezeti feltételeinek megteremtésére és sávos ütemterv formájában meghatározták a teendők sorrendiségét és javasolt időpontjait. Fontos feladat, hogy az 5. ábrán, jelölt passzív területről áttevődjék a hangsúly az aktív területre. 4.6. A megoldáshoz vezető hatodik lépcsőfok Igen gyors munkával készült cl a vízügyi tevékenységek fenntartásának és üzemeltetésének normatív meghatározására vonatkozó módszerek továbbfejlesztése (ÖKO 1995). Ennél a munkánál már igyekeztek hasznosítani az eddigi valamennyi tapasz-