Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
3. füzet - Domokos Miklós: Az esetleges éghajlatváltozás és annak vízkészlet-gazdálkodási hatásai
334 D <im okos Miklós mellett, a GCM-ek szolgáltatta globális információk tér- és időbeli lebontásának is egyik segédeszköze lehet (Rodríguez-ltnrbe 1986). A hidrológiai-vízépítési rendszerek megbízhatóságát ill. sérülékenységét kutató AHM-vizsgálatok eredményeit azonban - a bemenő adatokra vonatkozó és a modell alkotásához felhasznált feltételezések bizonytalanságai miatt - ugyancsak óvatosan kell kezelni. Gleick (1989) megállapítása szerint: „A legkönnyebb dolog különféle szcenáriókat alkotni, ezek azonban nem különösebben realisztikusak, s gyakran hiányzik belőlük a belső konzisztencia." 3. Az éghajlatváltozás várható hidrológiai hatásainak számszerűsítése Az elmúlt évtizedben kezdődött meg a GCM-ek segítségével az üvegház-gázok (tőképpen a C0 2) mennyiségének növekedése által a legfontosabb éghajlati elemekre (a sugárzási fluxusokra, a légköri turbulenciára, a hőmérsékletre, a vízpára mennyiségére és eloszlására) gyakorolt hatások vizsgálata. Ezek a szimulációk általában stacionárius típusú állapotokat jelenítenek meg, más szóval a Föld-légkör rendszer új egyensúlyi állapotát a légkör ССЬ-tartalmának egy-egy rögzített, feltételezett értéke (pl. a jelenlegi érték kétszerese, vagy négyszerese) mellett írják le. A GCM-ekkel végzett szimulációk, ugyanolyan durva térbeli részletességgel, az üvegház-jelenségnek a főbb hidrológiai változókra (a csapadékra, az evapottanszspirációra, a talajnedvességre, a lefolyásra) gyakorolt hatásairól is szolgáltatnak adatokat. Az utóbbi átlátok azonban vagy globális, vagy egy-egy adott földrajzi szélességi sávra vonatkoztatott középértékek, vagyis nagyonis szegényes és rendkívül bizonytalan infomiációk azokhoz képest, amelyekre a vízmérleg összeállításához szükség lenne, amelynek az alapvető földrajzi egysége továbbra is a vízgyűjtő. Általánosságban megállapídiató, hogy a különböző GCM-ek (Schlesinger-Mitchell 1987) - eltérő szerkezeti felépítésük és a bennük alkalmazott eltérő feltételezések, elhanyagolások és egyszerűsítések következtében - még azonos (bár a korábban mondottak szerint önmagukban is bizonytalan) bemenő információk, ill. feltételezett szcenáriók (pl. 2 x CCb vagy 4 x ССЬ) esetében is gyakran egymástól jelentősen eltérő előrejelzéseket szolgáltatnak egy-egy hidrológiai elem tekintetében (//. táblázat). Ezért aztán általában kellő óvatossággal kell kezelni a tudományos irodalomban közölt, különböző feltételezett szcenáriókból levezetett értékeken alapuló összehasonlításokat, még inkább a minden tudományos alajxit nélkülöző, sokszor pánikkeltést célzó „előrejelzéseket". 3.1. Csapadékjárás A légkörben lévő nyomgázok, különösen a C0 2 növekedésének egyik to hatása kétségtelenül a csapadékjárás - vagyis mind a csapadék összegének, mind időbeli és térbeli eloszlásának a - megváltozása. Ezt - a csapadék-keletkezés termodinamikai
