Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Nováky Béla: A regionális klíma változás hidrológiai hatásai az Aföldön

310 A regionális klímaváltozás hidrológiai hatásai az Alftildön zők tendencia vizsgálatát ki kell egészíteni a vízgyűjtő csapadékának és hőmérsékletének tendencia vizsgálatával. Fejleszteni kell azokat a módszereket, amelyekkel lehetőség van a vízjárás jellemzők idősorában az éghajlati hatások szabatos leválasztására, továbbá a teimészetes és az antropogén hatások szimultán történő szétválasztására. Különösen fontos fehulal a hő- és vízháztartási egyenleteken alapuló, fizikailag is megalapozott (konceptuális) modellek korábbiaknál nagyobb számú használata az éghajlati hatásvizsgálatokban mind a vízfolyásokon, mind a síkvidéki területek lefolyásában. Folytatni kell a korábban már eredményesen használt hazai kifejlcsztésű modellek alkalmazását kiterjesztve azt minél több vízgyűjtőre. Szükség lehet újabb, kifejezetten az éghajlati hatásvizsgálatokra irányuló modellek kifejlesztésére. Ehhez célszeiiï áttekinteni és értékelni a világban meglévő nagy számú modellt. A fejlesztésnél azok a modellek javasolhatók, amelyek a vízháztartás teljes körét (beszivárgás, párolgás, tározódás stb.) figyelembe veszik, ugyanakkor adatigényük összeegyeztethető az éghajlati szcenáriókkal. Fel kell tárni a modellek tér- és időléptékének hatását a hatásvizsgálatok eredményére. Fejleszteni kell a konceptuális modellek stabilitását eltérő éghajlatokra tesztelő módszereket. Alapvető feladat az éghajlati hatásvizsgálatokhoz szükséges adatbázis megteremtése, ami vízgyűjtőnként tartalmazza - a hidrológiai jellemzők mellett - a csapadék és hőmérséklet állomásonkénti és területileg átlagolt értékeit legalább havi bontásban. Az adatbázis létrehozását össze lehet (kell) kapcsolni valamennyi adat tüzetes, a méréstechnikától az észlelést befolyásoló valamennyi emberi tevékenység felkutatásáig terjedő vizsgálatokkal. Vizsgálni kell a hatásvizsgálatokban használt modellek és az éghajlati szcenáriók összekapcsolásának lehetőségét és korlátait. Fejleszteni kell azokat az idősor generálási módszereket, amelyekkel egyfelől kielégíthetők a modellek adatigénye, másfelől karakterisztikus értékeik megegyeznek az éghajlati szcenáriókban megjelentetett éghajlati jellemzőkkel. Vizsgálni kell a nagyobb régiókra előrejelzett éghajlati jellemzők kisebb vízgyűjtőkre lebontásának lehetőségeit és korlátait. Meg kell kezdeni illetve tovább kell folytatni a vizsgálatokat, hogy a lefolyás és a vízjárás jellemzőkben lehetséges változások miként befolyásolják az egyes vízgazdálkodási tevékenységeket: a vízminőség- és vízkészlet-gazdálkodást, a belvizek elleni védekezés feladatait, az öntözést, a holtágakkal való gazdálkodást, a tározást. IRODALOM Antal E.: Magyarország vízháztartásának történeti alakulása különös tekintettel az enlők és vízszabályozások szerepére, valamint a rét- és legelőterületek helyzetére (kézirat), VIZDOK, 1983. Antal E.Starosalszky Ö.: Role of the elimate and climate change in the life of Hungary. Contribution of 11 unwary to the Second World Climate Conference, 1990. Atital E.-Szesztay K.: A várható klímaváltozás és a környezet kölcsönhatásai. In „Agro-21 füzetek: Az agrárgazdaság jövőképe", 1994. Bálint G.-Ganzer П.: A rainfall runoff as a tool investigate the impact ot climate change. XVIIth Conference ol the Danube Countries on Hydrological Forecasting and Hydrological Bases of Water Management. Budapest, 5-9 September, 1994.