Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Nováky Béla: A regionális klíma változás hidrológiai hatásai az Aföldön

Vízügyi Közlemények, LXXVII. évfolyam 1995. évi 3. füzet A REGIONÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS HIDROLÓGIAI HATÁSAI AZ ALFÖLDÖN DR. NOVÁKY BÉLA Az Alföld felszíni vizeinek térben és időben való változásainak megismerése szükségessé teszi a következő kérdések megválaszolását: - Mi az éghajlat szerepe a felszíni vizek hidrológiai jellemzőinek területi és időbeli változásában; - Milyen következtetések vonhatók le a felszíni vizek hidrológiai jellemzőire végzett tendenciavizsgálatokból az éghajlat esetíeges módosulását illetően; - Milyen eljár ások alkalmazhatók az éghajlati hatásvizsgálatokban és milyen bizonytalanságokkal kell számulnunk alkalmazásuk során; - A mai ismereteink alapján milyennek ítélhető meg a lehetséges éghajlatváltozásoknak a térség felszíni vizeire gyakorolt hatása és végül - Melyek a legfontosabb kutatási feladatok. 1. A felszíni vizek hidrológiai jellemzőinek múltbeli változásai és éghajlati összefüggései 1.1. A jelenlegi vízháztartási állapotok kialakulása Az Alföld maitól eltérő természetes vízháztartását a Kárpát-medence fokozatos benépesülését követően és azzal együttjáróan az emberi tevékenységek, mindenekelőtt az erdőirtások és a XIX. században megkezdett vízrendezési munkálatok, alaposan megváltoztatták (Orlóci-Szesztay 1994). Az Alföld természetes erdöborítottsága a honfoglalás korára 25-30%-ra, a XIX. század elejére 6%-ra csökkent le (Bartha 1993). Az erdők párolgást növelő szerepének csökkenését a vízborítások növekedése ellensúlyozta (Szesztay 1993). XVIII. századi feljegyzések szerint árvizek idején az Alföld mintegy kédiarmada volt mocsár vagy vízjárta terület (

Ihrig 1973, Bartha 1993). A XIX. század közepén megkezdődött ármentesítésnek és vízrendezésnek köszönhetően megszűntek az alföldi területek állandó vagy gyakori vízborításai (

Ihrig 1973), változott az Alföld területhasználata (Orosz 1992), a térség európai kultúrtájjá alakult át (

Frisnyák 1992). Az ármentesítéseket követően az árvédelmi töltések a hegyvidékről érkező vizeket mintegy átterelik a síkvidéki területeken, a hegyvidékről érkező vizek kizárólag a A kézirat érkezett: 1995. П. 7. Dr. Ncn'áky Béta oki. hidrológus mérnök, kandidátus. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem GATE Mezőgazdaság-tudományi Kar, Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék. A tanulmány a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak a Magyar Meteorológiai Társaságon keresztül kiadott megbízásából készített tanulmánynak kismértékben módosított változata.