Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Mika J.-Ambrózy P.-Bartholy J.-Nemes Cs.-Pálvölgyi T.: Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tükrében

Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái... 279 A durva időbeli felbontású szcenáriók időbeni skálázása terén két lépés történt Mika kidolgozott egy, az éghajlati anomáliák generálására szolgáló, kombinált statisztikai klímamodellt (Dalezios 1994), amely szimulálja a standardizált hőmérséklet, a csapadék és a napfénytartam havi anomáliáit a jelenlegi klímában. Módosuló klíma esetén a sugárzási kényszereket külön kalibrált radiatív modellben (Mika et al. 1991) lehet kiszámolni. A kvantitatív hatásvizsgálatokban használt modellek általában finomabb, nemritkán napi felbontású tényleges illetve szimulált meteorológiai adatokat igényelnek. Ilyen adatsorok előállításához rendelkezni kell az azokat szimuláló ún. időjárás-generátorral (Racskó el al. 1991). Dobi el al. (1995) ezt a generátort alkalmazta a Sajó-völgyi, válható lefolyás-csökkenés mértékének szimulálására. 7. Nyitott kérdések, kutatási ajánlások Az éghajlat jelenkori állapotának megállapítására a meglévő különböző típusú állomások adatsorai kielégítő alapot biztosítanak. Kérdés, hogy a kényszerűen végrehajtott állomásszám- és program-csökkenés nem fogja с későbbiekben megnehezíteni a mostanihoz hasonló elemzéseket? Ezért kiemelt védelmet kell biztosítani a hosszú mérési sorozatú referencia állomásoknak. A méréseketóhatatlanul befolyásoló változó környezeti hatások, ill. a méréstechnika változásai miatt az adatsorok homogenitásának vizsgálatát időről-időre el kell végezni. E homogenitás vizgálatok esetenként szükségessé teszik a trendvizsgálatok újraértékelését, sőt megismétlését. A hazai klímamodellezés elsősorban a regionális léptékű, finomabb felbontású modellek alkalmazását jelentheti. Ennek egyik célja a globális változások regionális sajátosságainak becslése valamely nagyobb modellező központ globális nagytérségű eredmény-mezőit felhasználva. A másik - ma még csak kezdeti fonriában létező - cél a helyi és regionális léptékben jelentkező, a globális folyamatoktól fiiggeüen, de azokra szuperponálódó fizikai hatások éghajlati következményeinek számszerűsítése. Ilyenek lehetnek az alsóbb rétegekben szaporodó aeroszolok hatásai, valamint a földhasználat változásai miatti módosulások (pl. felszínek fényvisszaverő képességében és párologtató képességében), amelyek visszahatnak az illető térség éghajlatára. A globális klímaváltozás alföldi sajátosságainak pontosítása terén a következő ajánlásokat tehetjük: - Az eddig feltárt kapcsolatokat térben és időben tovább kell finomítani, megközelítve ennek - a jel/zaj arány által megszabott - korlátait. - Meg kell kísérelni a klímaváltozásnak az évközi változékonyság módosulásában megnyilvánuló hatásának számszerű becslését, ami ugyancsak hatással van pl. a termesztési, vagy a vízellátási biztonságra. További kutatásra javasolható területek, amelyek a regionális klímaváltozás prognózisainak feltételes sajátos információtartalmának bővítését ígérik: - hó/eső arány eltolódásának kérdése, - az éves csapadék mennyiségének, évszakos eloszlásának változása, - évszakok eltolódása,