Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Pálhidy Cs.-Váradi J.: Fenntartási költségszükségletek meghatározása a vízkár-elhárításban

A fenntartási költségszükségletek meghatározása a vízkár-elhárítás területén 27 - ahol p szorzótényező és 0 < p < l. Nyilvánvaló, hogy az egyes VÍZIG-ek költségvetési juttatása - Kvj - is arányosan csökken: Kvj = p Kv. A javaslat az egyes szakágazatok fenntartási költségszükségletének meghatározására a következő összefüggést tartalmazza: n Sz = Y

Vk' 1 = 1 ahol Sz - a szakágazat fenntartási költségszükséglete; V - az elvégzendő munkák volumene; к - költségszorzó (a munkák fajlagos költségigénye). A célok eléréséhez szükséges, hogy: - az elvégzendő munkákat jól jellemző tételekből álljanak össze; - a munkákhoz tartozó mennyiségek a valóságnak megfeleljenek; - a költségszorzók a tényleges költségszükségletet tartalmazzák. Az utolsó téltétel különösen fontos a költségszükséglet meghatározásánál és kisebb a jelentősége az igazgatóságok közötti arányok meghatározásánál. » 4.2. A megoldáshoz vezető második lépcsőfok A KHVM minisztériumi kollégiumának 1991 augusztusában hozott határozata feladatként jelölte meg a vízkár-elhárítás költségigényének megalapozását. A javaslatból (ADU-AT1-KÖVÍZIG 1991) kitűnt, hogy a módszer alkalmazása nagy mennyiségű adat feldolgozását igényli. A lehetőséget erre az adta, hogy a vízügyi igazgatóságoknál és az OVF Vízrendezési, társulati és környezetvédelmi főosztályán is rendelkezésre állt a szükséges számítógép és táblázatkezelő program, amely a nagytömegű adat rögzítését és a számítások gyors elvégzését biztosította. A Vízrendezési, társulati és környezetvédelmi főosztály - együttműködve az Árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztállyal - összeállította azokat a táblázatokat, amelyeken már 162 tételsoron határozták meg az elvégzendő feladatokat és ezek alapján kellett a vízügyi igazgatóságoknak megadniok az egyes normatív tételekhez tartozó mennyiségeket és költségszorzókat. A szolgáltatott adatok alapján megtörtént az első feldolgozás (OVF 1991). Az adatok értékeléséből a következő megállapítások, vonhatók le: - az egyes normatív tételek tartalmának értelmezése nem egyértelmű a VÍZIGnél, ezért a mennyiségek megállapítása sem egyértelmű; - az azonos normatív tételhez tartozó költségszorzók az egyes VÍZIG-ek között esetenként 100-szoros eltérést is tartalmaznak, ami elsősorban szintén a tételek tartalmának nem egységes értelmezéséből származott;