Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Mika J.-Ambrózy P.-Bartholy J.-Nemes Cs.-Pálvölgyi T.: Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tükrében

270 Mika J.-Ambrózy Р

.В art holy J.-Nemes Cs.-Pálvölgyi T. akkor az előzőekben felmerült veszély tovább növekszik. Márpedig az alföldi hosszúsorozatú adatok vizsgálata szerint a nyári félév csapadékösszegeiben is csökkenő tendencia mutatkozik. A téli félévben lineárisan csökkenő ü'end egyértelmű, s a másodfokú trendbecslés is a lineárissal csaknem azonos görbét adott eredményül. Schirok-Krislon (1994) a napi 30 mm-t meghaladó csapadék-összegek 90 éves sorát (1901-1990) elemzi 3 db 30 éves periódusra bontva, 6 állomásra Magyarországon. A teljes időszakon belül a nagy csapadékok gyakorisága nem mulat a természetes ingadozásnál nagyobb szignifikáns emelkedő, vagy csökkenő trendet. Mindazonáltal a középső, globálisan legmelegebb időszakban valamivel nagyobb a nagy csapadékok aránya, mint a két szélsőben. A nagy csapadékok gyakorisági maximuma pedig a nyár elejéről áttolódik a nyár második felére. A hótakaróval kapcsolatban Szász (1993a) elemzi 5 állomás (2 alföldi) 120 évi lineáris trendjeit, továbbá az esős napok ill. a havas napok arányának módosulását Debrecenben. E szám is emelkedő tendenciát mutat, vagyis relatíve csökken a havas napoké. Ambrózy és Szakácsné (1979) elemzi a téli hőmérséklet és a hótakaró kapcsolatát Budapest 78 évi (1900-78) telei alapján. A hótakarós napok száma és a téli hőmérséklet között-0,77 értékű lineáris korrelációs együtthatót állapítottak meg. Az Alföld egészének déli felén évente átlagosan mintegy 30-35 hótakarós nappal kell számolnunk, egyes területeken még ennél is kevesebbel, míg az Alföld ÉK-i tájain az évi átlagos hótakarós napok száma az 50 napot is eléri. Az utóbbi évek enyhe és száraz teleinek az egyik velejárója a hótakarós napok számának a jellemző csökkenése volt. A budapesti csapadékállomások 1951-90 évi adatainak a vizsgálatával készült számításokból kitűnik (Boldvai 1991), hogy a hótakarós napok számának az adatsoraiban (a pesti külterületi állomásokon is) egyértelmű csökkenő tendencia fedezhető fel. A meteorológiai elemek mellett elemzésre kerültek komplex indexek is, melyek jó konsünkció esetén hatványozottan tükrözik egy-egy jelenség időbeli változását. Ilyen változás például a meleg-száraz évek, illetve évszakok gyakoriságának növekedése az elmúlt évtizedekben. A hőmérséklet és a csapadék évszakos területi átlagai közötti kapcsolatokat elemezve Makra (1983) kimutatta, hogy az eredetileg azonos alapvalószinűségű anomáliák együttes előfordulásának valószínűsége már nem azo6. ábra. Az 1901-90 időszak hőmérséklet- és csapadék-atlagaihoz viszonyított meleg+száraz havi hosszúságú időszakok relatív gyakorisága (Tar 1992) Fig. 6. Relative frequency of monthly "warm and dry" periods, as compared to average temperature and precipitation data Bild 6. Relative Häufigkeit der (auf die Durchschnittswerte von Temperatur und Niederschlag bezogenen) warm-trockenen Perioden von Monalsdauer