Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Szibert L.-Zellei L.-Zsuffa I.: A nyéki Holt-Duna rehabilitációja

256 Szlávik L.-Szieber I J.-Zellei L.-Zsuffa I. matnak a terület központi részén történő fékezése, megállítása, másrészt a szabályozott folyókon általános vízszint süllyedések káros következményeinek kivédése. Ez a ké­szülő munka olyan egyedülálló kezdeményezés, amelynek tapasztalatai alapján lehet az ország, sőt Európa hasonló helyzetben levő hullámtereinek állapotát is javítani, kar­bantartani. Ez utóbbi cél érdekében az elkészült művek, illetve azok üzemeltetése hatásának részletes megfigyelése, a megfigyelt adatok elemzése, a megfigyelés és az üzemeltetés mundkét irányból való összehangolása e munkának a legfontosabb feladata. A tervezett művek a vízszint süllyedéssel kapcsolatos száradási folyamatok hatá­sainak fékezését, a holtágak vízcseréjének és a hullámterek vízpótlásának javítását szolgálják. E célnak megfelelően meg kell figyelni a munkák hatását: a mellékágak vízforgalmának és a hullámtér felszíni vizei, fedőrétege és talajvizei vízháztartásának az alakulását. A tervezett vízgazdálkodási beavatkozások végső célja az élővilág élet­körülményeinek stabilizálása javítása. Ennek érdekében a beavatkozások a vízjárásra és a vízháztartásra vonatkozó közvetlen hatásainak megfigyelése mellett nyilvánvaló­an az alapvető cél elérését is megfigyelések sorozatával kell ellenőrizni, követni. A hidrológiai és hidrometriai megfigyelések klasszikus feladatának megoldása mellett az élővilág numerikus megfigyelését is meg kell szervezni. A hullámtéri területek korábban vízgazdálkodási szempontból érdektelenek vol­tak, ezért a hullámterek vízforgalmára vonatkozó megfigyelések, mérések a legutóbbi időkig teljes mértékben hiányoztak. Az élővilág alakulásának objektív eszközökkel történő ellenőrzését lehetővé tevő numerikus adatok megfigyelése olyan új, de elen­gedhetetlen igény, amelynek a módszertana is csak most alakult ki. Szükségesnek lát­szik tehát, hogy a hidrológiai és az ökológiai megfigyeléseket még a munkák megkez­dése előtt megindítsuk. A megfigyelési, észlelési rendszer kialakításánál súlyos nehézséget jelent a közvetlen e területre vonatkozó régebbi adatok teljes hiánya. A hullámtéri területek tennészeti értékeinek védelméhez szükséges vízépítési be­avatkozással alakul ki e területek vízgazdálkodási jelentősége. A tervezett vízépítési munkák hatásának szükségszerű - természetvédelmi célú - ellenőrzése a folyamatok megfigyelésének megszervezését, a szükséges hálózat kiépítését és e munkák folya­matos végrehajtását, üzemeltetését igénylik. A munkálatok a következményein keresztül észlelt, majd ezt követően hidrológiai elemzéssel is igazolt száradási folyamat fékezésére, feltartóztatására készülnek. A munka okának és céljának megfelelően tehát egyrészt a száradási folyamatot jellemző hidrológiai adatokat kell megfigyelni, azaz vízrajzi megfigyelési, észlelési rendszert kell kiépíteni és üzemelteüli; másrészt a száradási folyamat által érintett élővilág alakulására jellemző meg­figyelések, numerikus adatgyűjtés és nyilvántartás rendszerét kell megszervezni. A két egymástól el nem válaszdiató megfigyelési, regisztrálási, illetve mérési, fel­vételi munka célja a Vén-Duna, Nyéki-Holt-Duna revitalizációt igénylő rendszerében a munkák hatásának megfigyelése. Hosszabb idejű adatsorok nem állnak rendelkezés­re, így csak referencia területeken végzett párhuzamos észlelések adhatnak összeha­sonlítható észlelési adatsorokat a beavatkozásokkal módosított vízjárású területeken észlelt adatokhoz. A referenciaterületek hasonló adottságúak kell legyenek, mint a re­vitalizálandó terület.

Next

/
Thumbnails
Contents