Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
3. füzet - Szlávik L.-Szibert L.-Zellei L.-Zsuffa I.: A nyéki Holt-Duna rehabilitációja
250 Szlávik L.-Szieber I J.-Zellei L.-Zsuf fa I. Végeredményben e rendszer kiépítésével egyrészt a tájvédelmi körzet középpontjában tudjuk a revitalizáció első lépcsőjét úgy megvalósítani, hogy a létesítés valamennyi paramétere viszonylag a legkedvezőbb. Másrészt, e rendszer megvalósításával olyan kísérleti mintaterület alakíüiató ki, ahol a kiépítés hatását minden lépcsőben vizsgálhatjuk: a megfelelően kidolgozott megfigyelési rendszer biztosítja a „mai" állapotnak megfelelő ökoszisztéma numerikus jellemzését, a Cserta-Duna és a csatlakozó északi vízrendszer - a Káposztás-Duna, a Fás-Duna (Kisrezéti-Duna), Solymos-fok - megfigyelésével a mellékágak megnyitásának a hatása tanulmányozható. Végül a Vén-Duna, Cserta-Duna, Sárkány-fok, Nyéki-Hol-Duna, Címer-fok zsiliprendszerrel szabályozott vízjárása hatásvizsgálatával pedig a vízvisszatartás elemzéséhez kapunk másutt, Európa többi szabályozott folyóján is hasznosítható adatokat. A felvázolt vízrendszer revitalizációjához tehát, a Vén-Duna felső torkolati elzárásának elbontására és ennek a szakasznak a kottására, a csatlakozó Duna-szakasz szabályozási műveinek kisméretű, célszerű módosítására van szükség. E mellett a VénDuna-Cserta-Duna-Sárkány-fok-Nyékj-Hol-Duna-Címer-fok vonalon a vízmozgás biztosítására a medrek vízszállító képességét kell a mesterséges akadályoktól, szűkületektől megtisztítani és a vizek területen tartását kell zsiliprendszer megépítésével biztosítani. A javasolt beavatkozások nem természetidegenek: a hullámtér és a mellékágak vízforgalmának rohamos szegényedése - az eredetileg is antropogén hatások által formált tájegységen - az emberi munka, a folyószabályozás következménye, amely ugyanakkor átgondolt és megtervezett emberi beavatkozással semlegesíthető. A tervezett beavatkozás pedig a területen évszázados hagyományokkal rendelkező fokgazdálkodás (Andrásfalvy 1964) felújítását eredményezi. 4. A száradási folyamat hidrológiai elemzése A revitalizációra javasolt megoldás műszaki létesítményeit méretezni kell. A méretezés során egyrészt a megvalósíthatóság szempontjából kell a művek fő méreteit rögzíteni, másrészt a méretezési feladat végrehajtása során kell azokat a megoldásokat, méreteket meghatározni, amely segítségével kialakítható vízjárás a legjobban közelíti az „eredetinek" ítélt, bár ugyancsak antropogén eredetű század eleji állapotnak megfelelő fajta- és egyedgazdag ökoszisztéma optimális feltételeit. A vegetációs változásokkal járó száradási folyamat elsősorban a Duna szabályozását követő vízállás-süllyedésekre vezethető vissza. Ez az időben lezajló jelenség a vízjárás nagy ingadozásit sztochasztikus folyamatára szuperponálódik, ezért vizsgálatára a matematikai statisztikai eszközeit kell használni. Minden matematikai statisztikai vizsgálat első lépése a rendelkezésre álló adathalmaz, statisztikai minta homogenitásának az ellenőrzése, amelyet mi a kétmintás Kolmogorov-próba léptetéssel élesített változatával hajtottunk végre. A vizsgálatot a kérdéses Duna-szakasz három alapállomásának, Paksnak, Bajának és Mohácsnak 1901-90. évi vízállás-adatsorai évi maximális, közepes és minimális vizeinek elemzésére koncentráltuk.
