Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Szibert L.-Zellei L.-Zsuffa I.: A nyéki Holt-Duna rehabilitációja

244 Szlávik L.-SzieberI J.-Zellei L.-Zsuffa I. A Vén-Duna felvízi, mesterségesen elzárt, homorú parii torkolatának megnyitására részletes hidraulikai kisminta kísérlet készült. A kisminta kísérletek igazolták, hogy holtág megnyitása után, néhány folyószabályozási mű minimális módosításával a hajózás biztonságának teljes értékű fenntartása mellett a mellékág revitalizálható. A Vén-Duna mellékágához csatlakozó csatornákkal, fokokkal összekapcsolt holtágrendszerből a Nyéki-Hol-Dunának nevezett mélyteriilet - két megfelelően méretezett zsilippel - viszonylag jelentős területet érintő víztározóvá alakítható ki. A Nyéki-Holt-Duna térsége a Gemenci Tájvédelmi Körzet centnunában a terület legnagyobb részét érintve egyben a legnagyobb hatású részrendszernek is tekinthető (1. ábra). A Gemenci Tájvédelmi Körzetben a vízrendszer kiépítésével tehát példa értékű mintaterületen kezdhetjük meg az egész tájvédelmi körzet revitalizációját, ahol egyrészt az előkészítő munkák viszonylag teljes értékűek, másrészt központi területen a munkák eredményei is a leghatásosabbak lesznek. E mintaterület kiépítésének eredményeit megfigyelve olyan adatanyagot kaphatunk, amelynek folyamatos értékelésével nemcsak a gemenci munkálatok folytatásához jutunk igen értékes információkhoz, hanem ezek az eredmények az ország és minden bizonnyal Európa egyéb hullámtéri területeinek revitalizációs munkáiban is hasznosíthatók lesznek. 2. A tervezett műszaki beavatkozás szerepe az élővilág kedvező alakulásában 2.1. A tervezett munkák természetvédelmi indoklása A Gemenci Tájvédelmi Körzet (1. ábra) a dunai árterületek természetes élővilágát és természetes képét hivatott nagy sokféleségben (diverzitás) megőrizni. És ebben legnagyobb szerepe a holtágaknak van. A teljes terület hidrológiai és ökológiai problémáinak felszámolásához az első vízügyi beavatkozás mintaterületeként ezért választottunk két jellegzetes és fontos természeti elemet: egy mellékágat és egy holtágat. A Vén-Duna a folyó múlt századi szabályozása során kanyarulat átvágással született mellékág (1. ábra). A szabályozás további alapelveinek megfelelően a felső szakaszán keresztgát épült, mely a kis és közepes vizek mozgását megakadályozza. A kitorkolló szelvénye alatt és felett a fő mederben sarkantyúk épültek, melyek a torkolat feliszapolódását, feltöltődését eredményezték. A keresztgát hatására természetesen a betorkolló mellékág-szakasz is feltöltődött. A szabályozás hatására egyébként a folyó pillanatnyi vízállásától függően, sokszor megtévesztő, nagy változatosságot mutató helyzet alakul ki. Az új, szabályozott partvonal kialakulásának folyamatában bonyolult, nagy sokféleséget mutató élőhelyek alakulnak ki. A tendencia végét figyelembe véve azonban ez a kedvező helyzet csak pillanatnyi és látszólagos. A folyamat vége a diverzitás teljes romlása. Tennészetvédelmi szempontból nem kívánatos, hogy a változó vízjárású és a vízfolyással, áramlással rendelkező mellékágból tóként viselkedő terület legyen.