Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: A turbulens áramlás matematikai alapjai

Vízügyi Közlemények, IXXVIÍ. évfolyam 1995. évi 2. füzet MAGYARORSZÁG VÍZKÉSZLETEINEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. Hidrológiai Inté­zete, Budapest, 1994. 101 old., 109 ábra, 33 táblázat. A kiadvány: Assessment of the State of Water Resources of Hungary címmel angol nyelven is megjelent. Fordította dr. Jolánkai Géza. (A nyomdai munkát a ROMAI Kiadói és Nyomdaipari Bt. végezte. Megjelent 500-500 példányban.) Vizeinkkel csak akkor tudunk gazdálkodni, lia ismerjük azoknak az idő és a hely figgvényében változó mennyiségét és minőségét és ha következtetni tudunk vízkészleteink várható alakulására. A rendszeres vízrajzi és hidrometeorológiai mérések (ide értve a víz­minőségi jellemzők meghatározását is) adatai tájékoztatnak a vízkészletek helyi és pilla­natnyi összetevőiről - ezeknek az értékeknek egy részét vízrajzi évkönyveinkben évenként nyilvánosságra hozzuk - de a készletes országos helyzetéről, alakulásáról csak a mérési adatok átfogó értékelése alapján tájékozódhatunk. Eire a tájékozódásra feltétlenül szüksé­ge van mindenkinek, akinek vízgazdálkodási feladatokat kell megoldania. A vízkészletekkel való gazdálkodást segíti elő a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Rt. Hidrológiai Intézete által a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megbízásából szerkesztett és kiadott, a közelmúltban megjelent, Ma­gyarország vízkészleteinek állapotértékelése című kiadvány. (Szerkesztette Liebe Pál intézeti igazgató, összeállítotásában közreműködtek a Hidrológiai Intézet mun­katársai.) „A vízgazdálkodás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára és kártételeik elhárítására irányuló igények kielégítése olymódon, hogy a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a jövő gene­ráció vízgazdálkodási lehetőségei ne csökkenjenek. Ahhoz, hogy a vízgazdálkodási tevékenységek e követelményeknek megfelelhesse­nek, ismerni kell a vízkészletek mennyiségi és minőségi állapotát. A vízkészletek állapota általában lassan változik, ezért, hogy a változás irányzatát megismerhessük, az állapotér­tékelést esetenként meg kell ismételni. Ha a változás irányzata alapján arra lehet következtetni, hogy a fenntartható vízgaz­dálkodás elve előreláthatólag megsérül, akkor ki kell dolgozni a kedvezőtlen irányzat el­lensúlyozásának stratégiáját..." - írja a kiadvány bevezető részében Holló Gyula, a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A kiadványban megtalálható Magyarország csapadékviszonyainak, a csapadék mennyiségi, időbeli és hely szerinti alakulásának leírása, visszatekintve az 1951­1980., az 1981-1990, valamint az 1993. évi időszakra, összehasonlítva a csapa­dékmennyiségeket az elpárolgott vízmennyiségekkel, külön kitérve a nyári, valamint a téli félévi csapadékokra és párolgásokra, továbbá a csapadék és a területi párolgás különbségeinek időbeli és hely szerinti változására. Érdekes és értékes része a kiadványnak az aszályok magyarországi előfordulását ismertető és szemléltető rész, amely a Pálfai Imre által Magyarországon bevezetett aszályossági index alapján tájékoztat az ország aszály által érintett területeinek az 1980-1993. évek közötti változásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents