Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Pálhidy Cs.-Váradi J.: Fenntartási költségszükségletek meghatározása a vízkár-elhárításban

Vízügyi Közlemények, LXXVII. évfolyam 1995. évi 1. füzet A FENNTARTÁSI KÖLTSÉGSZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA A VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁS TERÜLETÉN PÁLHIDY CSABA és DR. VÁRADI JÓZSEF A költségvetés tervezésének számos problémája mellett minden bizonnyal a leg­nagyobb problémája annak meghatározása, hogy pontosan milyen feladatot és mekko­ra összeggel támogasson az állam. Az ezzel kapcsolatos legújabb elemző munkák (.László 1994) az állam fokozatos visszavonulását és valamiféle feladatarányos és cent­rikus, normatív alapú volumen és költség tervezést tartanak kívánatosnak. A költség­vetésből finanszírozott feladatok jelentős részének mind volumene mind pedig tény­leges költségszükséglete azonban nehezen mérhető. Nem is beszélve arról, hogy sok esetben maga a költségvetési finanszírozottság ténye is vitatható. Ismereteink szerint a normatív tervezésre és felosztásra a költségvetés tervezésének gyakorlatában nincs példa. A költségvetési tervezést ma is bázis szemlélettel, alkupozíciók erőviszo­nyaira alapozva végzik. Ez a különböző feladatok tényleges ellátottságának össze­hasonlíthatatlanságához, a fonások feladatarányos elosztásának ellenőrizhetetlen­ségéhez vezet. A vízügyi szolgálat vízrendezési és vízhasznosítási szakágazata az 1985 után ész­lelhető fokozatos alulfinanszírozottság érzete miatt és annak tapasztalata alapján, hogy az igazgatóságok közötti támogatás felosztás a valamikor kialakult pozíciók szerint történik, kidolgoztatta a vízrendezési fenntartási feladatok volumenének és költségei­nek országosan egységes szemléletű megtervezésének és a kapott támogatások ennek alapján történő feladatarányos visszaosztásának módszerét (VGI 1987, Váradi 1988). Kettős célt tűztünk magunk elé. A VÍZIG-ek fenntartási feladatainak átgondolt, orszá­gosan egységes tervezésével a költségvetés felé megalapozott támogatási igényt kí­vántunk vetíteni; másrészt a számos szubjektív elemet tartalmazó VÍZIG-ek közötti ke­ret felosztást, a VÍZIG-eknél jelentkező tényleges feladatokhoz és azok változásához kívántuk igazítani. A VÍZIG-ek előtt ellenőrizhetővé és nyitottá téve a költségvetési pénzek felhasználását. A Vízgazdálkodási Intézet (VGI) akkori munkája az Egységes Számítógépes Infor­mációs Rendszer (ÉSZIR) kidolgozására, mint a feladat ellátásának megalapozására irá­nyult. Az e munkával párhuzamosan dolgozó fenntartási munkabizottság azonban már 1988-89-ben kidolgozta a vízrendezési fenntartási munkák csoportosítását (KVM 1989) és bevezette a „műszak igényszint" fogalmát (KVM 1988). A munkák tehát már 1987-ben megkezdődtek és mintegy nyolc évet vettek igénybe amíg 1995-ben a vízügyi szolgálat mostmár, a működési költségek egészére kiterjedően, normatív alapú tervezési és felosz­tási módszerrel rendelkezik. A kézirat érkezett: 1995. IX. 15. Páthidy Csaba oki. mezőgazdasági mérnök, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisiztérium (KHVM, Budapest) főtanácsosa. Dr. Váradi József oki. vízépítő mérnök, a KHVM főosztályvezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents