Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Pálhidy Cs.-Váradi J.: Fenntartási költségszükségletek meghatározása a vízkár-elhárításban

Vízügyi Közlemények, LXXVII. évfolyam 1995. évi 1. füzet A FENNTARTÁSI KÖLTSÉGSZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA A VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁS TERÜLETÉN PÁLHIDY CSABA és DR. VÁRADI JÓZSEF A költségvetés tervezésének számos problémája mellett minden bizonnyal a legnagyobb problémája annak meghatározása, hogy pontosan milyen feladatot és mekkora összeggel támogasson az állam. Az ezzel kapcsolatos legújabb elemző munkák (.László 1994) az állam fokozatos visszavonulását és valamiféle feladatarányos és centrikus, normatív alapú volumen és költség tervezést tartanak kívánatosnak. A költségvetésből finanszírozott feladatok jelentős részének mind volumene mind pedig tényleges költségszükséglete azonban nehezen mérhető. Nem is beszélve arról, hogy sok esetben maga a költségvetési finanszírozottság ténye is vitatható. Ismereteink szerint a normatív tervezésre és felosztásra a költségvetés tervezésének gyakorlatában nincs példa. A költségvetési tervezést ma is bázis szemlélettel, alkupozíciók erőviszonyaira alapozva végzik. Ez a különböző feladatok tényleges ellátottságának összehasonlíthatatlanságához, a fonások feladatarányos elosztásának ellenőrizhetetlenségéhez vezet. A vízügyi szolgálat vízrendezési és vízhasznosítási szakágazata az 1985 után észlelhető fokozatos alulfinanszírozottság érzete miatt és annak tapasztalata alapján, hogy az igazgatóságok közötti támogatás felosztás a valamikor kialakult pozíciók szerint történik, kidolgoztatta a vízrendezési fenntartási feladatok volumenének és költségeinek országosan egységes szemléletű megtervezésének és a kapott támogatások ennek alapján történő feladatarányos visszaosztásának módszerét (VGI 1987, Váradi 1988). Kettős célt tűztünk magunk elé. A VÍZIG-ek fenntartási feladatainak átgondolt, országosan egységes tervezésével a költségvetés felé megalapozott támogatási igényt kívántunk vetíteni; másrészt a számos szubjektív elemet tartalmazó VÍZIG-ek közötti keret felosztást, a VÍZIG-eknél jelentkező tényleges feladatokhoz és azok változásához kívántuk igazítani. A VÍZIG-ek előtt ellenőrizhetővé és nyitottá téve a költségvetési pénzek felhasználását. A Vízgazdálkodási Intézet (VGI) akkori munkája az Egységes Számítógépes Információs Rendszer (ÉSZIR) kidolgozására, mint a feladat ellátásának megalapozására irányult. Az e munkával párhuzamosan dolgozó fenntartási munkabizottság azonban már 1988-89-ben kidolgozta a vízrendezési fenntartási munkák csoportosítását (KVM 1989) és bevezette a „műszak igényszint" fogalmát (KVM 1988). A munkák tehát már 1987-ben megkezdődtek és mintegy nyolc évet vettek igénybe amíg 1995-ben a vízügyi szolgálat mostmár, a működési költségek egészére kiterjedően, normatív alapú tervezési és felosztási módszerrel rendelkezik. A kézirat érkezett: 1995. IX. 15. Páthidy Csaba oki. mezőgazdasági mérnök, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisiztérium (KHVM, Budapest) főtanácsosa. Dr. Váradi József oki. vízépítő mérnök, a KHVM főosztályvezetője.