Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: A turbulens áramlás matematikai alapjai

226 mítás abból a feltételből indul ki, hogy a szakadás felett a folyóban érkező vízhozam és a szakadás alatt a folyóban tovább vonuló vízhozam különbsége szükségszerűen a szakadáson kiömlő vízhozamot kell, hogy adja. A kiömlő vízhozamot megfelelően kiválasztott időtartammal szorozva a szakadáson kiömlő vízhozamot kell, hogy adja. A kiömlő vízhozamot megfelelően kiválasztott időtartammal szorozva a szakadáson kiömlő vízmennyiség számíüiató. A számítás lépésről lépésre ismételhető, mindig a mértékadó árhullámkép megfelelő vízállását véve figyelembe. Ilytnódon a kiömlés időbeni folyamata mintegy lépcsősen közelítve követíiető (Harkányi, 1980). A kiömlési folyamat ismeretében az ártéri öblözetek és lokalizációs kazetták feltöltődése mái- leírható. Az árhullám levonulásával, a folyóban a vízszint csökkenésével a kiömlés a mentett oldali terepszint magasságában megszűnik. A kiömlés-feltöltődés folyamatának a gyakorlatban természetesen számtalan variációja van. Ezek lehetőség szerinti számbavétele és osztályozása már az árvízvédekezésre való felkészülés során meg kell történjen. 1.4.3. Egyéb feldolgozások. A mederhez kötíiető feldolgozásokhoz tartozik a hossz-szelvények előállítása mederadatokból, valamint a keresztszelvények módosítása, kiegészítése is. A műtárgyadatokkal kapcsolatos szöveges információk, műszaki rajzok és fotók is tárolhatók a rendszerben. A műszaki rajzok tetszés szerint javíüiatók, arról adatok (például távolságok, térfogatok) nyerhetők, illetve számítíiatók, különböző tervezési feladatok hajtíiatók végre. Lehetőség van továbbá a szaáblyozási művekkel, töltésekkel és lokalizációs vonalakkal kapcsolatos feldolgozások végzésére is. A feldolgozó programok segítségével esés hossz-szelvények hozhatók léüe. A feldolgozási lehetőségek száma, az egyes funkciók és a két alrendszer közötti állandó átmenet és kapcsolat kihasználásával és azok variálásával, szinte végtelen. Az éppen aktuális feldolgozási mód megválasztása mindig a feladat jellegének, valamint a felhasználó gyakorlatának illetve leleményességének a függvénye. 1.5. Megjelenítések modulja Az ÁRTÉR rendszer blokk-diagramjának ötödik modulja a térképi, táblázatos és szöveges információk megjelenítése. Nagyon lényeges, hogy a megjelenítés oly módon történjen, hogy az a lehető legkönnyebben, egyértelműen és gyorsan adjon információt. A táblázatos és szöveges információk megjelenítésének leggyakrabban használt eszköze a számítógép képernyője. A képernyőn megjelenő infonnációk szükség esetén grafikus nyomtatóra is kivihetők. A nyomtatón megjelenő képeknél jobb minőség érhető el színes, grafikus plotter alkalmazásával. Mindkét perifériális eszköz működtethető a programból. A térképek és a térképen ábrázolható adatok különböző méretarányban jeleníthetők meg. Lehetőség van шта is, hogy a térképen egy megjelölt kisebb-nagyobb területet a térképkezelő alrendszer kinagyítson (,,zoom"-oljon), vagy esetleg kicsinyítsen, attól függően, hogy milyen felbontásra van szükség. Gyakran szükség lehet valamely folyószakasz vagy éppen műtárgy térbeli, 3-dimenziós ábrázolására is. Ily módon teljesen életszerű kép nyerhető. A 3-dimenziós kép