Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
2. füzet - Rátky István: A turbulens áramlás matematikai alapjai
Csapadék mérések felhasználása radaros csapadékmmennyiségek korrekciójdnál 207 Az összehasonlításhoz és a korrekcióhoz egy klasszikus technikát alkalmaztunk. A rendelkezésre álló állomásokat két halmazra osztottuk. Az egyik halmazba azok az állomások tartoztak, amelyeket a korrekció során felhasználtunk (korrekciós állomások halmaza). A másik halmazba tartozó állomások alkották a független mintát, ezek adataihoz hasonlítottuk a konigált és az eredeti radaros csapadékösszegeket (teszt állomások). Az első csoport 50-70 állomást tartalmazott. A teszt állomások száma kb. 200 volt minden egyes esetben. Kézenfekvő volt a következő szétválasztás: Azok a magyarországi állomások, amelyek naponta észlelnek, de az adatokat csak havonta továbbítják a központnak, ezenkívül a szlovákiai és romániai csapadékmérő állomások keriiltek a teszt halmaz ha. Azokat magyarországi állomásokat, amelyeknek az adatai naponta elérhetőek használtuk fel a konekcióhoz. A külföldi szinoptikus állomásokat véletlenszerűen két részre osztottuk. A korrekciót a csapadékmérő edény és a radar szolgáltatta csapadékemennyiségek hányadosainak felhasználásával végeztük. Képeztük a hányadosokat azokra a radar-képpontokra vonatkozóan, amelyek tartalmaznak korrekciós állomást. Az állomások pontszerű adatait úgy terjesztettük ki egy pixel területre, hogy ha a pixel egy állomást tartalmazott, akkor ezen állomáson mért értéket tekintettük a 2 x 2 km-re érvényesnek, ha több állomás esett a területre, akkor átlagot képeztünk. Az ílymódon számított hányados értékeket nevezzük korrekciós faktoroknak. Ezután interpoláltuk a korrekciós faktorokat a radar minden képpontjára. Létrehozunk tehát egy korrekciós mezőt. A radaros értékek módosítása úgy történt, hogy a korrekciós faktorral vagy mezővel megszoroztuk a radaros csapadékmezőt. A radar adatainak konigálását korrekciós faktorral először Wilson (1970) vetette fel. A korrekciós faktor mezők alkalmazását Brandes (1975) javasolta. Az utóbbi verzió figyelembe veszi a korrekciós faktor értékek térbeli változását is. Vizsgálatunk során az egyszerű, de a hidrológiában széles körben használt interpolációs technikát alkalmazunk. Egy rácspontban a korrekciós faktort a megfigyelési pontokban felvett értékeknek a súlyozott átlagával közelítjük. Az egyes állomásokhoz rendelt súlyok az állomások és a rácspont távolságnégyzetének reciprokaként állnak elő, azaz: A di k - az 1-dik rácspont és a k-dik megfigyelési pont távolsága; N- a megfigyelések száma; P k - a k-dik csapadékmérő állomáson észlelt érték; P r k - a radarkép k-dik állomást tartalmazó pixelének értékét és P r l, a radarkép 1-dik pixelének értékét. A P* rí a kon igált csapadékmennyiség az 1-dik pixelen.
