Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: A turbulens áramlás matematikai alapjai

Vízügyi Közlemények, IXXVIÍ. évfolyam 1995. évi 2. füzet CSAPADÉKMÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSA RADAROS CSAPADÉKMENNYISÉGEK KORREKCIÓJÁNÁL GYARMATI GYÖRGYI A csapadékmennyiség térbeli és időbeli szerkezetének ismerete igen fontos mind a hidrológiai előrejelzések készítése, mind a vízgazdálkodás szempontjából. Az időjárási radarok hidrológiai célú alkalmazása ma már általánosan elterjedt. A radaros csapadékmérés előnye, hogy lehetővé teszi nagy területre vonatkozó, térben és időben nagyfelbontású csapadékmezők előállítását és ezek alapján területi csapadékösszeg számítását (Kapovits 1975). Hasonló felbontású csapadékmezők meghatározásához igen sűrű állomás hálózatra lenne szükség, amelynek telepítése és üzemeltetése rendkívül költséges volna. A radarmérések a csapadékmérő állomások közötti területekről is szolgáltatnak információt, a mért értékek azonban nem elég pontosak. Magyarországi radaros csapadékmérések megbízhatóságának vizsgálatával korábban pl. Hirling (1973) és Gyarmati et al. (1994) foglalkoztak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a radarral történő mérést valamilyen független méréssel kalibrálni kell. Az irodalomban először Hitchfield és Bordán (1954) vetette fel a csapadékmérő állomások adataival történő korrekció gondolatát. Néhány módszer összehasonlítását radaros csapadékmezők esetére többek között Dalezios (1988) és Greene et al. (1980) végezték el. 1. A feldolgozott adatok 1.1. Radar adatok A vizsgálat során az Országos Meteorológiai Szolgálat által Farkasfán és Nyíregyháza-Napkoron üzemeltetett MRL-5 típusú időjárási radarok digitális képeit dolgoztunk fel. A mérések 0,03 és 0,10 m-es hullámhosszakon készültek 256 km sugarú tartományban. A radarképek térbeli felbontása 2x2 km. A radar automata mérési rendszere RHI, PPI és ún. HY-SCAN üzemmódban tud működni. Az RHI üzemmód esetén egy adott oldalszögön történik vertikális mintavételezés. PPI (térképező) üzemmódban a radar egy adott magassági szögön körkörösen szondázza a légkört. A radar sugárnyalábja normál légköri állapot esetén kb. 4/3 földsugárnyi sugarú kör mentén terjed, ezért a radartól távolodva egyre magasabb rétegből kapunk információt. Abból a célból, hogy egy adott réteg (esetünkben 800-1500 m) csapadékviszonyairól kapjunk információt a rendszer 4 magassági szögön (0,0,0,3,0,7, 1,2 fok) készült mérés kombinálásával állít elő egy HY-SCAN (hybrid scan) típusú képet. Csapadék esetén a radar operatívan minden 5 percben HY-SCAN üzemmódban készít képeket, de kísérleti céllal történtek mérések 0,4 fokon PPI üzemmódban is. A radar processzora automaGyarmati Györgyi oki. meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz; Budapest) Műholdas Kutató Laboratóriuma munkatársa.