Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: A turbulens áramlás matematikai alapjai

A párolgás és a csapadék egyensúlya a két félteként 201 Kessler (1968) szerint mind a két ok fennáll, ami megmagyarázza az első pillanatban paradoxonnak tűnő eredményt. Április, május hónapokban a besugárzás maximuma a sivatagi övezetbe esik; ez magyarázhatja azt, hogy a párolgás évi menete nem egyszeres hullám. Л párolgás (ET) évi összege 999,4 mm. Az amplitúdója 12,9 mm ami az éven belüli mérsékelt ingadozásra mutat. Ezt alátámasztja 3,83 mm-es szórás is (/. táblázat). A csapadék (P) eloszlása egyenletesebb, áprilisi minimum és júliusi maximum mutadiató ki. A hónapok között maximális eltérés 9,6 mm, tehát az ingadozás még a párolgás havi változékonyságánál is kisebb. Ezt a szórás is igazolja, 2,99 mm-es értékkel. Az évi csapadék összeg 1000,6 mm. Nagyon tanulságosak a párolgás és a csapadék havi értékek különbségei (/. táblázat). A negatív értékek azt jelentik, hogy a csapadék meghaladja a párolgás értékeit. Ilyen hónap a január, és a májustól augusztusig terjedő szakasz. Ebben az időszakban a légkör vízkészletének a tartalékaiból kell fedeznie a hónapban lehulló csapadékot. A pozitív értékekkel rendelkező hónapokban tározódás lép fel. Általánosságban tehát azt mondhatjuk, a téli hónapokban tározódás, a meleg évszakban kiürülés lép fel. Különösen nagy a légkör vízvesztesége június és július hónapokban, a tározódás maximuma pedig november és december hónapokban található. 2.2. Déli félteke Az I. táblázat adatai szerint a déli féltekén is télen lép fel maximális párolgás, júniusi 107,5 mm-es maximummal. Minimális értéket, 80,4-es havi átlagos párolgási értékekkel, februárban találunk. Az évi ingás 27,5 mm. Ez jóval nagyobb, mint az északi félgömbön fellépő ingás, ezt bizonyítja a nagyobb (9,6 mm) szórás is. A csapadék eloszlása ezen a féltekén is egyenletesebb: maximális csapadék márciusban lép fel, minimális értéket szeptemberben mutattunk ki. Az évi ingás 59,9 mm, a szórás értéke pedig 19,5 mm. A párolgás és csapadék különbsége egyöntetű képet mutat. Nyáron a csapadék értéke meghaladja a párolgás mennyiségét, télen a párolgás értéke lépi túl a képződő csapadékot. Évi átlagban, a csapadék értéke 3,2 mm-rel nagyobb mint a párolgás mennyisége. Ennek két magyarázata lehet: - a déli féltekén az állomások sűrűsége kevésbé kielégítő, mint az északi féltekén, így az értékek meghatározási pontossága kisebb; - az Antarktisz nyelője a vízgőznek és a többlet csapadék, szilárd formában ott halmozódik fel. 3. Következtetések Az I. táblázatban bemutatott eredmények alapján megállapítható, hogy - mind a két féltekén a párolgás évi menete bonyolultabb képet mutat, mint a csapadék havonkénti eloszlása;