Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
2. füzet - Rátky István: A turbulens áramlás matematikai alapjai
192 Rátky István (22) A (21) egyenlet csak három állandót tartalmaz, melyek meghatározására igen kiterjedt laborkísérleteket végeztek. (Champagne-Harris-Corsin 1970, Hanjalic-Launder 1972, Gibbson-Launder 1978). A különböző körülmények között és áramlástípusokra végzett kísérletek eredményei elég nagy szórást mutatnak. A Launder-Reece-Rodi (1975) által ajánlott közel homogén áramlásból meghatározott állandókat lehet alkalmazni első közelítésként: Az állandók ismeretében kiszámítva a, (i és y értékeit (a = 0,764, ß = 0,109, y = 0,182) látható, hogy « hétszer nagyobb, mint |i és négyszer nagyobb, mint y. A (21) alatti turbulencia modell nem veszi figyelembe a szilárd fal, a szabad felszín vagy a sarok közelségének hatását. A felület jelenléte lényegesen befolyásolja a tnibulenciát, gondoljunk csak arra, hogy egy szilárd fal közelsége biztosan csökkenti a falra merőleges pulzációs sebességet és így növeli a vele párhuzamosakat. Az irodalmakban alapjaiban eléggé hasonló, de részleteiben eltérő módszereket dolgoztak ki (Launder-Spalding 174, Launder-Reece-Rodi 1975, Gibson-Launder 1978, Naot-Rodi 1982, Demttren-Rodi 1984, Gibson-Rodi 1989.) Az algebrai feszültségmodell alapötlete abból a felismerésből számlázott, hogy a Reynolds-feszültség modellezett egyenletében - a (21 ) egyenletben - csak a változás mérté két kifejező tagban, valamint az advekciós és a di ffúz iós tagokban szerepelnek a Vi vj feszültségek gradiensei. Ha ezeket elhanyagoljuk vj- vj-re egy algebrai egyenletet kapunk. A koncekció és diffúzió elhanyagolása viszont a feszültségtranszport nem megfelelő figyelembevételét jelenti. Ezért Rodi (1978) feltételezte azt, hogy a v\ vj lokális, konvektív és diffúzív transzportja arányos a turbulens kinetikai energia hasonló transzportjával, v,- vyk arányossági tényező mellett. c, = 0,25 ci =1,5 C 2 = 0,4 3.5. Algebrai feszültségmodellek (23) ahol Diff a megfelelő diffúziós operátor.
