Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

2. füzet - Pálfai Imre: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái és megoldásuk lehetséges útjai

3. A vízháztartási helyzet javításának lehetőségei A vízháztartási helyzetet javító teendőket a jelenség többé-kevésbé föltárt okai szinte maguktól kínálják. A magyarázatokban azonban ma még sok bizonytalanság lelhető föl. Ezek eloszlatása a helyzet további, behatóbb tanulmányozását, célirányos és több tudományterületet átfogó kutatások megindítását, az ehhez szükséges megfigyelő-észlelő hálózat létrehozását igényli. Végleges kutatási eredmények a probléma 4. ábra. Az évi csapatékösszegek és az ötévi átkaroló átlagok Fig. 4. A nnual precipitation time series, indicating al so the five-year moving avar ages Bild 4. Jährliche Niederschlagshöhen und ihre fünfj ährigen beweglichen Mittelwerte Рис. 4. Подобие суммы осадков н их 5-летние скользащис средние vényében ábrázoltuk (MTESZ 1990), s főként ezzel magyarázható a talajvízfelszín süllyedésének a 2. ábrán bemutatott eloszlása. Az egységes hidrodinamikai rendszer vázolt „működésére" Erdélyi (1979) és Tóth (1995) világít rá legélesebben. Újabban figyelemre méltó modell-vizsgálatokról számolt be Szilágyi és Vörösmarty ( 1993). Az osztott paraméterű vízmérleg-talajvíz modellel végzett, az 1960. évi alapállapotokból kiinduló vizsgálataik kezdeti eredményei szerint az 1961-87 közötti talajvízsüllyedéséit az általuk legfontosabbnak tartott három befolyásoló tényező a következő arányokban felelős: a rétegvízkiemelés 70%-ban, a kedvezőtlen időjárás 15%-ban, az erdőváltozás 15%-ban. A mérsékelt időjárási hatás - szerintük - azzal magyarázható, hogy a vizsgált 1961-87 közötti időszakban nedves és száraz periódusok egyaránt előfordultak.