Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

2. füzet - Baranyi S.-Pappné Urbán J.: Csapadék és lefolyás a Velencei-tó vízgyűjtőjén (1961-1993)

Csapadék és lefolyás a Velencei-tó vízgyűjtőjén ( 1961-1993) 129 A havi csapadékadatok alapján nagy változékonyság állapiüiató meg; a legkisebb havi csapadék nulla vagy néhány milliméter, a legnagyobb 200 mm, a sokévi átlag 37-70 mm/hónap volt. Az egyes részvízgyűjtőkre hullott havi csapadék sokévi átlaga közel azonos; a Zámoly i-tározó vízgyűjtőjére hullott havi csapadék átlaga néhány milliméterrel több mint a Velencei-tó közvetlen vízgyűjtőjére hullott havi csapadék sokévi átlaga. A szokásos statisztikai próbák után a legjobban illeszkedő elméleti eloszlásfüggvény alkalmazásával meghatároztuk a havi csapadékösszeg különböző elfordulási valószínűségű értékeit, a szórást és a válható éltéket (II. táblázat). Az adatokat tájékoztató jellegűnek tekintjük az adatsor rövidsége (33 év) és a nagy szórásértékek miatt. Az évi csapadékösszeg a havinál kisebb változékonyságot mutat (III. táblázat). A Velencei-tó közvetlen vízgyűjtőjén kisebb, a Zámolyi-tározó vízgyűjtőjén nagyobb értékek fordulnak el, a sokévi átlagok különbsége azonban mindössze 28 mm/év. Az évi csapadék időbeni változásait és csökkenő tendenciáját jól szemlélteti a 2. ábra, amelyen feltüntettük a két éves mozgóátlagokat is. 1961-93. években három időszak különbözteüiető meg, amikor a sokévi átlag eltér. A teljes vízgyűjtőre hullott csapadék 1961-74. évi átlaga 589 mm, az 1975-87. évi átlag 545 mm és az 1988-93. évi átlag csak 494 mm, kisebb mint a térség evapotranspirációjának sokévi átlaga, azaz 500-550 mm (VGI 1984). Az évi csapadékátlagok csökkenésének mértéke 16%. Az 1931 -60. években, sőt még az 1961 -70. években is a csapadék átlaga 620 mm/év volt, az ehhez viszonyított csökkenés mértéke már 20%. Az utóbbi száraz időszakhoz hasonlóan kevés csapadék hullott az 1861-66. években. A hatévi csapadékátlag akkor 451 mm/év volt. Az 1859 óta eltelt 134 év alatt - vagyis amikortól kezdődően a térségre vonatkozóan csapadékadatok állnak rendelkezésünkre két ilyen esemény fordult elő. Mindkét időszakban rendkívüli mértékben lesüllyedt a Velencei.-tó vízszintje, 1865-66. években a tó felülete nagyon kicsire zsugorodott, lehetséges, hogy ki is száradt (Haranyi-Varga 1993). Az évekig elhúzódó csapadékhiány az első, egyben fí> oka a Velencei-tó és vízrendszere vízkészletének 1990-es évek elejére történt rendkívüli csökkenésének. A havihoz hasonlóan meghatároztuk az évi csapadékösszegek elméleti eloszlásfüggvényét is (3. ábra), amelyről leolvashatók a különböző elfordulási valószínűségű értékek. A függvény típusa normál, a várható érték 537 mm, a szórás 104 mm. Az elméleti eloszlásfüggvény alapján a vizsgált időszak legkisebb évi csapadékösszege (az 1990. évi 409 mm) 98%-os, a legnagyobb évi csapadékösszeg (az 1963. évi 723 mm) 5-6%-os előfordulási valószínűségű eseménynek felel meg. Korábban az 1931-60. évekre - a jelenlegitől eltérő módon, kevésbé pontosan négy mérőállomás (Csákvár, Pátka, Kápolnásnyék és Agáid) átlagaként számolták az évi csapadékösszegeket (Bárányi 1973). Meghatároztuk az 1931-60. évi csapadékösszegek elméleti eloszlásfüggvényét is (3.ábra), mely az 1961-93. évitől jelentősen jobbra helyezkedik el, különösen a nagycsapadékok tartományában. A valószínűség 3%-ánál az eltérés -94 mm. Tehát az 1961-93. évi csapadékösszegek csökkenése az 1931-60. évihez viszonyítva a nagycsapadékok tartományában nagyobb, mint a kiscsapadékoknál.