Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

2. füzet - Baranyi S.-Pappné Urbán J.: Csapadék és lefolyás a Velencei-tó vízgyűjtőjén (1961-1993)

Vízügyi Közlemények, LXXV11. évfolyam 1995. évi 2. füzet CSAPADÉK ÉS LEFOLYÁS A VELENCEI-TÓ VÍZGYŰJTŐJÉN (1961-1993) DR. BÁRÁNYI SÁNDOR és PAPPNÉ URBÁN JUDIT A Velencei-tó vízszintje az 1990-es évek elejére rendkívül alacsonyra süllyedt, annak ellenére, hogy a vízgyűjtőn lévő Pátkai- és Zűmolyi-tározót teljesen leürítették és még a vízhasználatokat is korlátozták. Ez tette szükségessé a csapadék- és a lefolyási viszonyok vizsgálatát és jellemzőinek meghatározását. Az elemzés az 1961-93. időszakra terjed ki, ugyanis ettől az időponttól vannak havi lefolyási adatok a vízgyűjtőről (VITUKI1994). 1. A vízgyűjtő és vízrendszere A Velencei-tó és vízgyűjtője a Véitcs-hegység DK-i lejtőjére, a Zámolyi-medencére, a Velencei-hegységre és a Velencei-tó medencéjére terjed ki (/. ál>ra). A vízgyűjtő domborzata igen változatos, ami különböző korú és felépítésű hegységi, dombsági és síkvidéki területeiben mutatkozik meg. A vízgyűjtő szinte egész területe - kivéve a felszínre bukkanó töredezett kőzetfoltokat - jó vízáteresztő és jó víztartó tulajdonsággal rendelkezik. A terület 48,8%-a szántó, 21,4%-a erdő, 14,4%-a rét, legelő, 5,8%-a szőlő és gyümölcsös, 5,1%-a parlagföld, 4,5%-a vízfelület, nádas (Ádám-Somogyi 1972). A vízgyűjtő vízrendszere vízrajzi szempontból eredetileg három fő részre tagozódott: a Császárvíz, a Vereb-Pázmándi-víz és a Velencei-tó közvetlen vízgyűjtőjére. A Császárvizen a Velencei-tó vízpótlására két tározó létesült, a Zámolyi-tározó 1970ben és a Pátkai-tározó 1975-ben. Ettől kezdődően a vízgyűjtőt és a vízrendszert a hidrológiai vizsgálatokban a következő részekre osztjuk : a Zámolyi-tározó, a Pátkai-tározó közvetlen és a Velencei-tó közvetlen vízgyűjtője (/. ábra). A Véitcs-hegység - a Zámolyi-tározó vízgyűjtőjéhez tartozó - karsztos területének egy részéről, kb. 75 km

2 nagyságú területről nincs és nem is volt felszíni lefolyás. Az 1960-as évek eleje óta - a k^ztforrások elapadása miatt - felszín alatti lefolyás sincs, a karsztvízszint a bányászat hatására mintegy 40 m-t süllyedt. Az I. táblázatban ismertetjük a vízgyűjtő területek kiterjedését, a völgyek hosszára és esésére vonatkozó adatokat. Megállapíüiató, hogy Zámolyi- és Pátkai-tározó közvetlen vízgyűjtőjén lévő völgyek hosszabbak és esésük kisebb, mint a Velencei-tó közvetlen vízgyűjtőjén. A Velencei-tó északi partjához csatlakozó völgyek esése különösen nagy ( 25,22%o). Ezeknek a topográfiai adottságoknak a fedőréteg vízháztartási tulajdonságai mellett jelentős szerepük van a lefolyás képződésében és alakulásában. A kézirat érkezett: 1995.1.31. Dr. Bárányi Sándor oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Rt. (VITUKI Rt.Budapest) Hidrológiai Intézetének ny. igazgatóhelyettese, hidrológus szakértő. Pappné Urbán Judit oki. tanár, a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézetének tud. munkatársa.