Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Goda László: Tározók árvízcsökkentő hatásának számítása

Ifj. Goda László 91 A kidolgozott modell két típust vehet figyelembe: - a lebocsátott vízhozam konstans (ß

c=Qadm). Ez megfelel a folyamatos zsilipkezeléssel működő tározó modelljének, illetve Q

c=0 esetén a zárt tározó modelljének. - a lebocsátott vízhozam a víznyomás (vízmagasság) függvénye. Ezzel modellezhető a zsilipkezelés nélküli tározó. Az üzemi műtárgyat elhagyó vízhozam a műtárgy Q=f(H) vízállás-vízhozam összefüggésével adott. A Q

l= Q„dm esetben több öadm értéket is megvizsgálhatunk, azaz modellváltozóként kezelhetjük. - Az árapasztó műtárgy Q

A = f (H

(,) vízhozam függvénye. A különböző bukótípusok hidraulikai összefüzggésekkel vagy diszkrét pontpárokkal adott vízhozamgörbével vehetők figyelembe a modellben. Szélesküszöbű bukó vagy körbukó esetén a bukó méretét változóként kezeli a program. - A tározó elöürítése: abban az esetben, lia az étkező árhullám előrejelezhető, a tározó leürítése megkezdődhet az árvíz megérkezése előtt. A program az előrejelzés időelőnyét figyelembe véve az üzemi műtárgyra megadott Q

(

l vízhozammal végzi a tározó ürítését. Az árvíz során a tározóban bizonyos jellemző részfolyamatok játszódnak le, attól függően, hogy milyen a pillanatnyi tározótcltség, továbbá, hogy az érkező, vagy a távozó vízhozam a nagyobb, azaz töltődik, vagy ürül a tározó. A tározási egyenlet diszkrét idősorok kezelésére alkalmas (9) alakjának megoldásával, kiegészítve azt a kezdeti- és peremfeltételek fenti rendszerével olyan szimulációs modellhez jutunk, amelynek értelemszerű alkalmazásával ezek a részfolyamatok kezelhetők és így a teljes tározási folyamat tetszőleges tározóra, illetve tározó üzemre végigkövethető. 3. Egyedi árhullámképek transzformációja A szimulációs modell felhasználásával számítógépi program készült, amelynek alapja a (9) egyenletet megoldó iterációs eljárás. A program alkalmas ana, hogy diszkrét időegységenként, a tározó paramétereinek, pillanatnyi állapotának, valamint a belépő vízhozamok idősorának ismeretében a kilépő vízhozamok idősorát szolgáltassa. A modell alkalmazását a Gyöngyös-patakon (Rába vízgyűjtő), Lukácsliáza térségében tervezett komplex üzemű tározó példáján mutatjuk be. A számításban felhasznált, különböző valószínűségű mértékadó árhullámképeket a Gyöngyös patak kőszegi nyilvántartó szelvényének vízhozam idősorából becsültük. Árapasztó műtárgyként szélesküszöbű bukót tételeztünk fel. A példákban a 0,5%-os nieglialadási valószínűségű, 137 m

Js~' csúcsvízhozaniú árhullámmal dolgoztunk. A számításokat az I. táblázatban összefoglalt peremfeltételek mellett végeztük cl. Első esetben mértékadó helyzetnek azt tételeztük fel, amikor az árhullám érkezésekor a tározó az árapasztó bukó szintjéig (256.0 inBf) tele van. A számítást 5-25 m bukóhosszakra végeztük el. Az árvíz folyamán a Ieereszető zsilipen vízercsztés nincs. A példa tehát a fix küszöbű bukós tározó modelljének felel meg. Az eredményt a 3. ábra mutatja.