Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Szigyártó Z.-Hörcher F.: A Zala-Zalaapáti 1992. évi vízállás-vízhozam kapcsolatok

A Zala-Zalaapáti 1992. évi vízállás-hozam kapcsolat 71 - a zalaapáti és a szentgyörgyvári vízmérce be-, illetve összeszintezésének az adatait tartalmazó szintezések feldolgozott eredménye állt rendelkezésre. Tá jékoztatásként megad juk a számítás során figyelembe vett vízmércék jellemző adatait: - a 2T jelű tározó zsilipnek a felvízi vízmércéje 14+000 km-re, - bárándi szivattyútelepnél levő vízmérce 16+950 km-re, - a zalaapáti fekvő vízmérce 22+810 km-re, - a szentgyörgyvári vízmérce 23+010 km-re van a torkolattól; - a zalaapáti vízmérce „0" pontja 105,35 m В.

f. (az elméletileg 1:1,5 hajlású, kisvízi tag tényleges rézsűhajlása 1:1,5638), - a szengyörgyvári álló vízmérce „0" [xnitja 99,98 m В.

f. A vízállás-vízhozam kapcsolatok szerkesztését szabályozó műszaki irányelv (MI10-251/4) a végeredmény megbízhatóságára jellemző felső határéilékként a relatív eltérések szórására vonatkozó 7%-os értéket jelöli meg. Ugyanakkor a vízrajzi mérések műszaki követelményeivel kapcsolatban legújabban elkészült, s kiadás előtt álló szabályozási kiadvány e vonatkozásában - a World Meteorological Organization idevágó ajánlására támaszkodva - a normális eloszlás alapul vételét, s az 5%-os kockázatú tartomány határára vonatkozó ± 15%-os értéket tekinti mértékadónak. Következésképpen a relatív eltérések szórására vonatkozó korábbi a = 7,00%-os értéket a = 7,65%-ra emelte meg. Ez az oka tehát annak, hogy a további vizsgálatok is ezt a két új, 15%-os, illetve 7,65%-os értéket tekintik mértékadónak. 2. A vizsgálatok A vizsgálat a zalaapáti állomáson közvetlenül mért vízállás-vízhozam értékek kapcsolatának az elemzésével kezdődött. Az 1. ál)ra a vízállás-vízhozam értékek teljes tartományát, a 2. ábra csak az 1,40 m-es vízszint alatti értékpárokat tünteti fel a mérések időpontjának megadásával. Az eredmények egyértelműen igazolják, hogy a pontok nagy szóródása miatt egyszerű, kétváltozós (Q, H) összefüggés készítéséről nem lehet sz.ó. Igaz ugyan, hogy 1,40 m-es vízállás felett a pontok - a december 7-i mérési eredmény pontjáról eltekintve - elfogadható módon kirajzolnak egy vízliozamgörbét, de e szint alatt az ugyanazon vízálláshoz tartozó vízhozamok egymástól akár 200%-kal is eltérhetnek. Az is megfigyelhető, hogy bár az 1,40 m-es szint alatt a pontok nagyjából két görbe köriil sűrűsödnek (2. ábra), de még ezekhez viszonyítva is túlzottan nagy a szóródás. Emellett pedig esetenként az egymást követő mérések |x>ntjainak az elhelyezkedésében nem látszik kellő következetesség. A továbbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy milyen mértékben változnak az esések, pontosabban a vízszintkiilönbségek, a zalaapáti vízmérce felett kereken 200 m-re segédállomásként létesített szentgyörgyvári és a zalaapáti vízmérce, mint fővízmérce között.