Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Sisák I.-Pomogyi P.: A Zala tápanyagterhelésének vizsgálata

A Zala tápanyagterhelésének, vizsgálata 431 nagy szórást mutatnak. Az első átlagértékek jóval nagyobbak a többinél. Az 5-8 m

3 s"' vízhozam tartományban a felkeveredés, a felszín alatti hozzáfolyásból adódó terhelés és a felszíni bemosódás együtt van jelen, nem zárható ki a nagy töménységű felszíni terhelés lehetősége sem. 3. Az eredmények értékelése Vizsgálatainkból adódó következtetéseknek két lényeges bizonytalansági tényezője van: az egyik a szennyvízzel bejutó napi tápanyag becslésének bizonytalansága, a másik a kiugróan magas tápanyaghozamok hatása. A Zalán át a Balatonba jutó tápanyaghozamokról napi gyakoriságú méréseink vannak. Az ezen alapuló becslések 10% alatti hibával terheltek (Szilágyi et al. 1988). Nem mondható ez el a szennyvízmennyiségére és az azzal bejutó tápanyagokra vonatkozóan. Jelen vizsgálatban is több éves átlagból számított napi értékekkel dolgoztunk, amelyek megbízhatósága nem ismert, pedig ez alapvetően befolyásolja a következtetések helyességét. Jó lenne, lia legalább a nagyobb szennyvíztisztító művek által kibocsátott tápanyagmennyiségről részletesebb adatsorok állnának rendelkezésre, ezzel az általunk elvégzett és a jövőbeni hasonló vizsgálatok megállapításainak pontossága is jelentősen nőhetne. Zavarják az általános tendenciák megállapítását a kiugróan magas anyaghozam értékek is. A határt, ami fölött ilyennek ítélhetjük a felszíni bemosódás okozta terhelést, a lebegőanyagnál a 200 g nr

3 feletti (8. ábra), a foszfát-foszfornál a 0,5 g nr

3 feletti (9. ábra), a partikulált foszfornál az 1 g nr

3 feletti (10. ábra), az összes nitrogénnél pedig a 10 g nr

3 feletti (11. ábra) értékek jelentik. Érdemes lenne az ilyen, 8-10 m

3 s"

1 vízhozam felett előforduló árhullámokat, amelyek kiugróan magas terhelést okoznak, előre tervezetten részletesebben is elemezni. Meg kellene határozni a szállított tápanyagok és lebegőanyag tulajdonságait, kiiilcpcdésiik mértékét. így ezeket külön lehetne választani az általánosabb összefüggések vizsgálatától. Ennek igénye már más, modellezéssel foglalkozó tanulmányokban is felmerült (van Straten 1981). Eredményeink felhasználáséival elvégezhető a fenékpusztai mérések alapján rendelkezésre álló teljes adatsor elemzése a Kis-Balaton tározó belépése előtti időszakra vonatkozóan. Becsülhető a kisvízi időszakban kiülepedett tápanyagok összes mennyisége, és az árhullámokkal szállított terhelés felbontható a fclkeveredésből és a felszíni bemosódásból adódó részre. Ez újabb lépéssel vihet bennünket közelebb a vízgyűjtőn lejátszódó folyamatok pontosabb megértéséhez és a hatékonyabb terhelés csökkentéshez, ami a Kis-Balaton tározó teljes megépülése után éppoly fontos lesz, mint korábban, hiszen a tározó terhelését is minimalizálni kell ahhoz, hogy működése hosszú időre, hatékonyan biztosítható legyen (Pomogyi 1991).