Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
4. füzet - Sisák I.-Pomogyi P.: A Zala tápanyagterhelésének vizsgálata
426 Sis á k l.-Poinogyi P. eredetű összes nitrogén teljes mennyiségének (581) hányadosaként kapjuk és kb. 1 g m" 3 értéknek adódik. Az átlagos nitrát nitrogén töménység becsült (1 g m3) értékének a segítségével számíthatjuk a felszín alatti hozzáfolyásból adódó összes nitrogén szennyeződéseket (TNd sz) és ezzel pontosíthatjuk a felszíni eredetű vízhozamra vonatkozó számítást. Az általunk vizsgált adatoknál az összes nitrogén teljes mennyiségének 26%-a szennyvíz, 13%-a felszín alatti és 61%-a felszíni eredetű. A talajvíz hozzáfolyás okozta terhelésre kapott érték Minshall (cit. in Jolánkai-Pintér 1982) közléséhez áll közelebb (4,5%) és lényegesen alacsonyabb, mint Jolánkai ( 1976) adata (80%) a Tetves-patak esetében. 2.2 A felszínről lefolyó víz tulajdonságai Vizsgálataink során a kapott eredményekből megkíséreltünk következtetni л felszíni lefolyás bizonyos tulajdonságaira. A számított felszíni eredetű napi anyaghozamok és vízmennyiségek hányadosával becsültük a felszíni hozzáfolyás lebegőanyag, foszfát-foszfor, partikulált foszfor és összes nitrogén tartalmát, és ezt vizsgáltuk a vízhozam függvényében. Azokat az adatokat, amelyeknél a mért napi anyaghozam kisebb mint a szennyvízzel bejutó mennyiség és így a kettő különbsége negatív szám és ez negatív koncentrációt eredményezne, nem vettük figyelembe. A mérési adatokból a lebegőanyag töménységeket a G ~ G s z Сss = v v 7} (5) Vd~ Vds~ dsz összefüggéssel határoztuk meg, ahol C«-a napi adatokból számított átlagos lebegőanyag tartalom a felszíni lefolyásban ( 1 0 3 g m3); G - a fenékpusztai szelvényben mért napi lebegőanyag (10 3 kg d ); G s z - a Zalát érő szennyvíz eredetű lebegőanyag becsült napi mennyisége (10 3 kg d~'); V d - Zala folyó által szállított vízmennyiség Fenékpusztánál ( 10 6 m d ); V(j s — a felszín alatti hozzáfolyás becsült napi mennyisége (10 tn 3 . tl" 1); V ds z - a Zalát érő napi szennyvíz mennyisége (10 6 m 3 d1). A lebegőanyag töménység értékek a fenékpusztai vízhozam függvényében, különösen az 5 m 3 s _ 1 közelében óriási szóródást mutatnak (8. ábra). Ennek a magyarázata az, hogy az 5 m 3 s _ l vízhozamnál a szennyvíz eredetű lebegőanyag leülepedése, a leülepedett lebegőanyag felkeveredése és a felszíni erózió egyaránt előfordulhat és a számítási módszerrel ezek a folyamatok nem különíthetők cl. Nem kizárt az igen magas töménységű felszíni terhelés sem. Jolánkai-Pintér (1982) szerint az árhullámok emelkedő szakaszában gyakran figyelhetők meg magas értékek. A S. ábrán minden egymást követő 24 adat átlagát is meghatároztuk és ezeket fekete négyzettel ábrázoltuk. Az így számított értékek emelkedése 8-28 m 3 s _ 1 tartományban
