Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
4. füzet - Sisák I.-Pomogyi P.: A Zala tápanyagterhelésének vizsgálata
A Zala tápanyagterhelésének, vizsgálata 419 Ahol Q - a fenékpusztai vízhozam (m 3 s1); TP d - a fenékpusztai összes foszfor napi mennyisége (kg d _ 1); TP d s z - a Zalát érő szennyvíz eredetű összes foszfor napi mennyisége (kg d _ 1). A fenékpusztai 5,5 m 3 s _ 1 vízhozamnál nagyobb vízhozam esetén már a felszíni eredetű foszfor is egyértelműen jelen van az összes foszfor hozamban. Az első közelítésben kapott eredményt tovább finomíthatjuk, ha külön-külön vizsgáljuk a foszfát-foszforra (DP) és a partikulált foszforra (PP) hasonló módon előállított kapcsolatokat. A foszfát-foszfor napi mennyisége (DP ( )) és a vízhozam (Q) közötti kapcsolatot a 3. ábrán mutatjuk be. A kiegyenlítő egyenes a szennyvízzel bejutó átlagos napi foszfát-foszfor mennyiségét (DP d s z) megadó vízszintes egyenest a 4,9 m 3 s1 vízhozam közelében metszi. A napi összes foszfor mennyiség (TP d) 4 m 3 s~'-nél egyenlő a szennyvízzel bejutó összes foszfor mennyiségével (/. ábra), a Zala folyó átlagos foszfát-foszfor (DPj) hozama pedig kisebb, mint a szennyvízzel bejutó mennyiség, azaz a foszfát ionok szilárd részecskéken adszorbeálódnak. Tekintettel arra, hogy a szennyvíz DP töménysége mindig lényegesen magasabb mint a Zala folyó foszfát-foszfor töménysége, feltételezzük, hogy az adszorbeió az alapfolyamatokat tekintve bármely vízhozam 500 2 3 4 Vízhozam,Q,m 3.s'' 1. ábra. A Zala által szállított összes foszfor Figure 1. Total phosphorus load of the River Zala Bild 1. Das vom Zala-Fluß geförderte Gesamtphosphor Рис. 1 Суммарный фосфор, транспортируемый р. Зала