Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
4. füzet - Sisák I.-Pomogyi P.: A Zala tápanyagterhelésének vizsgálata
Vízügyi Közlemények, LXXVI. évfolyam 1994. évi 4. szám A ZALA TÁPANYAGTERHELÉSÉNEK VIZSGÁLATA SISÁK ISTVÁN és DR. POMOGYI PIROSKA A Zala szennyvízbevezetésből és felszíni bemosóilásból száimazó tápanyagot egyaránt nagy mennyiségben szállít, és ezzel kiemelkedő szerepet játszik a Balaton szennyvízterhelésében. A rendszeres vizsgálatok viszonylag korai szakaszában megállapították (Joó-Lotz 1980), hogy a szennyezés nagy része az árhullámok idején jut a tóba. Az év nagy részében, a kis vízhozamok idején (Jolánkai 1986) foszfor visszatartó hatása van a folyónak. Vizsgálataink során választ kerestünk arra, hogy a folyóban különböző vízhozamok mellett milyen folyamatok jellemzik a tápanyagszállítást, továbbá milyen vízhozamértékek tekinthetők a felszíni bemosódás és erózió tekintetében küszöbértékűnek. Becsülni kívántuk a Zala víz-, lebegőanyag- és tápanyagszállításának a fonásait (szennyvíz, felszín alatti és felszíni hozzáfolyás), a felszíni erózióból származó szennyezés mennyiségét és a felszínről lefolyó víz tulajdonságait. 1. Anyag és módszer Vizsgálatainknál a fenékpusztai szelvényben hetente végzett mérések (napi átlagos vízhozam ill. átlagos lebegőanyag, összes foszfor, foszfát-foszfor és összes nitrogén töménységek) adataira támaszkodtunk. Az 1975-87 közötti időszak 648 adatát használtuk fel. Az elemzés alapvető módszere a vízhozam függvényében ábrázolt napi anyaghozamok és az eire illesztett függvények vizsgálata volt. A felszíni eredetű anyaghozamot a mérések alapján számított napi összes anyaghozam és a napi szennyvíz eredetű anyaghozam különbségeként kaptuk. A Zalába bevezetett szennyvíz mennyiségét 1980-ban 12 millió m 3a _ I-re becsülték (Joó-Lotz 1980) ami 0,38 m 3s~'-nek felel meg. A vezetékes vízzel való ellátottság mértéke azonban 1980 óta lényegesen nem változott, ezért a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak 1977-85 közötti években a szennyvízterhelésre vonatkozó mérései alapján 1988. évre meghatározott átlagos napi szennyvíz hozam (0,52 т г s1) jó közelítéssel megfelel az 1975-87 időszakra is. Ez a feltételezés a következtetéseinket nem befolyásolja, mert a vizsgálatok szempontjából a szennyvíz mennyisége nem bír meghatározó jelentőséggel. Vizsgálataink során az 1977-85 időszak adatai alapján a Zalába a szennyvízzel koncentráltan bejutó tápanyagok átlagos napi mennyiségeit összes foszfor (TP d s z): 142,5 kg d~' foszfát-foszfor (DP d s z): 84,9 kg d" 1 Л kézirat érkezett: 1994. II. 9. Sisak Ish'án oki. agrármérnök a Pannon Agrártudományi Hgyetein üeorgikon Mezőgazdaságtudományi Kar (Keszthely) Agrokémiai tanszék tanársegédje. Dr. Poinogyi Piroska oki. agrármérnök, a biológiai tudomány kandidátusa a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYDT VÍZIG, Szombathely) Kis-Balaton Üzemmérnökség (Keszthely) laborvezetője.
