Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Petrasovits I.: A víz mint katasztrófatényező

414 Petrasovits Imre közös és egyedi kötelezettségeit és jogait. Sajátos külpolitikai és belpolitikai jelentősége miatt is a jogi szabályozásban kiemelkedően fontos a szakmai kritériumok és kölcsönös érdekek szabatos meghatározása. 2. Vízi katasztrófa helyzetekről A katasztrófát okozó sok víz fő megjelenési formája: az árvíz, a belvíz, a magas talajvíz, de a Föld egyes területein a hólavina, a hóviharok, a tornádók és a hurikánok. A fogalmak azonosítása nem szükséges, a magyar szakmai és gyakorlati fogalomhasználat általánosan egyértelmű. A totális értékpusztítás leghatékonyabb esete az árvíz, amely az „özönvíz képpel" ivódott be sok nép emlékezetébe, azonban a belvíz Magyarország egyes területein legalább olyan pusztító hatással bír. A katasztrófát okozó kevés víz fő megjelenési formája - a szárazság és - az aszály. Itt szükségesnek tartok némi fogalom tisztázást. A szárazság és az aszály nem azonosak (Varga-Haszonits 1977). Szárazság (ariditrís) alatt én egy adott geoszocioökológiai térségben kialakuló és ázott átlagostól tartósan és nagymértékben eltérő hidrometeorológiai víz-deficitet értek, amely az ott létező élővilágot és a társadalom szocio-ökológiai teljesítőképességét szolgáló értékrendszereket nagymértékben veszélyezteti, csökkenti vagy megszünteti. A szárazság kialakulásának fő oka: - a kevés csapadék és a - viszonylag magas hőmérséklet. Számszerűsítésére a leginkább alkalmasnak látszik az ariditási tényező, ill. annak a módosított formái pl. a Pálfai (1984, 1985) által kidolgozott indexek. Az aszály viszont agroökológiai kategória, adott mező- és erdőgazdasági területeken a növényi életfolyamatokat nagymértékben és tartósan korlátozó alacsony vízigénykielégítő képessége, agrohidropotenciálja. Ez számszerűsíthető, a tennesztett növényfajtól és az alkalmazott termesztéstechnológiától függően. A szárazság tehát geo-szocioökológiai, az aszály viszont ezen belül egy táblára bontható agro-ökológiai kategória. A kettő közötti tartalmi összefüggés és kölcsönhatás alapja a hidrometeorológiai környezet. Ugyanazon mértékű szárazság esetén különböző mértékű aszályra lehet számítani. A vízminőség hirtelen változása - a felszíni és felszín alatti vizek minőségének leromlása - is lehet rendszerpusztító hatású a következő tényezők miatt: - a víz hőmérsékletének nagyfokú hirtelen csökkenése vagy növekedése, - só és nehézfém tartalmának, szerves és szervetlen anyagainak nagymértékű növekedése, - a különböző kórokozók emberi életet is veszélyeztető és váratlan megjelenése, - radioaktív szennyeződés. Különösen katasztrofális - marina is félő, hogy gyorsuló ütemben méginkább azzá válhat - a felszín alatti ivóvízbázisok minőségének gyors leromlása. Ezek az érté-