Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Petrasovits I.: A víz mint katasztrófatényező

Vízügyi Közlemények, LXXVl. évfolyam 1994. évi 4. füzet A VÍZ MINT KATASZTRÓFATÉNYEZŐ DR. PETRASOVITS IMRE A víz világnapja alkalmából Magyarországon is rá kell irányítani a közvélemény figyelmét a víz jelentőségére, lehetőségére, mint lehetséges katasztrófa tényezőre. Az emberiség történetének és jelenének felületes áttekintése is elegendő bizonyítékát adja annak, hogy természeti és társadalmi katasztrófák voltak, vannak és lesznek. Bár a katasztrófák kiszámíthatatlanok és kivédhetetlenek mégis megfelelő előrelátással, előfordulási lehetőségük és valószínűsíthető hatásuk csökkenthető. A kutatásnak, a gyakorlatnak és a politikának fő célja tehát nem lehet az, hogy a katasztrófákat egyszer és mindenkorra kizárja, lehetetlenné tegye, hanem az, hogy annak lehetőségével és hatásával valamilyen valószínűséggel számoljon. Ez esetben a társadalom anyagilag és pszichikailag egyrészt felkészültebbé tehető a feltételezett katasztrófákra és így csökkenthető azok negatív tennészeti hatása, de még mindig megmarad a térben- és időben nem kiszámítható katasztrófák lehetősége is. A természeti kataszüófák tipikus esetei: - földrengések, - vulkánkitörések, - meteorológiai kataszüófák, - meteorit robbanások, - ár-vizek, - szárazságok, - erdőtüzek, - járványok. Mindezek súlyos társadalmi katasztrófát is maguk után vonzanak, akár emberi életek, közösségek, kultúrák, politikai rendszerek különböző mértékű hirtelen szétesését váltva ki. Ennek formái és következményei lehetnek pl. az adott térség teljes munkanélkülisége, vagy a társadalom egészségi és mentális állapotának leromlása, súlyos társadalmi konfliktusok és háborúk különösképpen polgárháborúk kirobbanása (pl. Szomália, Szudán). 1. A katasztrófák természetéről A katasztrófa fogalmának tisztázása az első számú feladatunk. Mit értsünk katasztrófa alatt, elsősorban a társadalmi gyakorlat szempontjából? A kézirat érkezett: 1994. V. 4. Dr. Petrasovits Imre old. agrármérnök, a mezőgazdasági tudomány doktora. A tanulmány alapja az Mlff-ban 1994. március 23-án tartott előadás.