Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Kuti I.: A vízszennyezési bírság alkalmazásának francia gyakorlata

402 Kitti István A francia vízügyi igazgatóságoknak nincs megfelelőjük más országok vízgazdálkodási szervezetrendszerében. A legtöbb országban léteznek ugyan - a hagyományos közigazgatási egységeken túl - a vízgazdálkodással megbízott szervezetek, azonban ezek az igazgatáson túl többnyire kivitelezési munkálatokkal is foglalkoznak, s gyakorta jogszabályalkotási, szankcionálási, stb. funkciókat is ellátnak a vízügy területén, továbbá határaik általában nem a vízgyűjtő medencék tagolását követik, hanem a hagyományos közigazgatási egységekhez igazodnak (

Galley 1988). A francia vízügyi igazgatóságokat ezzel szemben a meglévő sttuktúrákkal párhuzamosan építették ki, annak módosítása és határaikhoz való igazodás nélkül, abból a célból, hogy elősegítsék, felgyorsítsák a szükséges tevékenységeket technikai és pénzügyi ösztönzés révén. Hatósági funkciókat (pl. engedélyezések) nem látnak el. 4.1. A vízügyi igazgatóságok szervezeti felépítése A vízügyi igazgatóságok stratégiai irányító szervei a vízgyűjtők vízügyi bizottságai (

comité de bassin). Ezeket a népes testületeket (tagjaik száma általában meghaladja a százat) gyakran „vízügyi parlamenteknek" is nevezik, mert minden, a vízgyűjtőt érintő jelentős vízügyi kérdést megtárgyalnak, különösen a jövőbeni tevékenység főbb irányaira vonatkozó kérdéseket. Jóvá kell hagyniok az igazgatóság által beszedendő vízdíjak (vízkészlethasználati díj, vízszennyezési díj) kivetésének azon elveit és gyakorlati módszereit, amelyek meghatározása a medence jogkörébe tartozik - ez előzetes követelménye a középtávú program beindításának. A vízügyi igazgatóságok operatív tevékenységét az igazgatótanács (

conseil d'administration) végzi. Az igazgatótanácsok tagjai az állani, az önkormányzatok és a felhasználók képviselői közül kerülnek ki, s így lehetőség nyílik közös politika kialakítására és közös prioritások meghatározására. Minden vízügyi igazgatóság igazgatótanácsának 26 tagja van, akik közül 8 az önkormányzatok, másik 8 a felhasználók képviselői közül keiül ki, akiket a medence vízügyi bizottsága nevez ki. A fennmaradó 8 hely a vízügy területén illetékes minisztériumok kéviselői között oszlik meg. Az igazgatótanács dolgozza ki az igazgatóság középtávú tervét, az ún. „beavatkozási programot" {programme d'intervention), megszavazza a hivatal költségvetését (a bevételeket és a kiadásokat egyaránt), dönt az önkoimányzatoknak és a vízfelhasználóknak nyújtandó segélyekről. (Az előkészítő munkát - pl. a segélykérelmek részletes elbírálását - természetesen különböző bizottságai révén végzi.) Az igazgatótanács és a vízügyi bizottság funkcióit és hatáskörét a jogszabályok pontosan elkülönítik. 4.2. A vízügyi igazgatóságok középtávú tervei A vízgazdálkodás területén - a természeti folyamatok jellegéből adódóan - elengedhetetlen a hosszútávú gondolkodás. A vízügyi igazgatóságok effektív működésük beindulása (a hatvanas évek második fele) óta folytatnak középtávú tervezési tevékeny-