Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Hankó Z.-Alföldi L.-Starosolszky Ö.: A Felső-Duna és a Szigetközi hdirológiai jellemzőinek megváltozása a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése nyomán

Л Felső-Duna és a Szigetköz hidrológiai jellemzőinek megváltozása. 39 A szigetközi talajvíz táplálásúra vonatkozó ismeretek a dunacsúni vízlépcső iizembehelyezése után, az alábbiak szerint foglalhatók össze: - a Duna tengelyvonalában feltételezett szivárgási szimmetria esetén, a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése után, átlagos hidrológiai viszonyok mellett, a dunai főmederben csak kb. 3(X) m

3/s vízhozamot és szabad lefolyást feltételezve a szigetközi talajvízteret kb. 4,4 m

3/s vízhozam táplálja; - a dunacsúni tározó alsó része, az 1852-1842 fkm szelvények között a Duna bal oldali hullámterén bekövetkező beszivárgásával felborítja a szivárgási szimmetriát; ezt önálló keresztmetszetben vizsgálva (a hosszirányú hatások figyelmen kívül hagyásával) megállapítható, hogy ezen a szakaszon kb. 4 m

3/s vízhozam táplálja a szigetközi talajvízteret. A figyelmen kívül hagyott hatásokat mérlegelve valószínűsíthető, hogy ez nem lesz kevesebb 1-2 nr/s-nál; - a szlovák oldali hullámtéri és mentett ártéri vízpótló rendszer üzeme nyomán nem elképzelhetetlen, hogy az 1842-1811 fkm szakaszon legalább 1 nrVs vízhozam áramlik át a Duna medre alatt a csallóközi talajvíztérből a szigetközi talajvíztérbe; - az asszimmetria miatti pótlólagos talajvíztáplálás növeli a talajvízszintet a Szigetközben, s ez csökkcntőleg visszahat a szimmetria feltételezése mellett számított hozamra; ezt is figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a Szigetköz talajvizét nem 4,4 m

J/s vízhozam táplálja, hanem az elérheti akár a 6-7 m

3/s értéket is (szemben a vízlépcső üzembe helyezése előtti átlagos vízrajzi állapot 8,6 m

3/s táplálásával); s így a „szimmetria" feltételezésével előre jelzett talajvíz-felszín csökkenésnél mérsékeltebb csökkenés áll elő a valóságban; - ennek ellenére a dunai főmeder vízszintjének felemelése (lépcsőzés fenékgátakkal) és/vagy mesterséges vízpótlás a magyar oldali hullámtér és mentett ártér csatornáiban szükséges azonban ahhoz, hogy a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése előtti talajvízjáráshoz hasonló (és a szükségletnek megfelelően vezérelhető) állapot előállítható legyen. A dunacsúni vízlépcső üzembelielyezésével kapcsolatban vizsgáltuk a Szigetközben a talajvíztükör és a fedőréteg viszonyát a csökkentett (50 m

3/s) dunai vízhozam mellett is. Az eredményeket a 2000 m

3/s dunai vízhozam esetén kialakult helyzettel való összevetlietőség érdekében a 14. ábrán tüntettük fel. Mint látható az 50 m

3/s főmederbeli vízhozam mellett a Szigetközben erősen lecsökkent az a terület, amelyen a talajvízfelszín eléri a fedőréteg feküjét. Ez is alátámasztja a vízpótlás megoldásának szükségességét. A dunacsúni vízlépcső üzembe helyezése utáni talajvíztükör és fedőréteg helyzetet még a 600 m

3/s fomedcrbeli vízhozam mellett - azaz a legkisebb dunai vízhozam tartományban (Dunaremete 1947. XI. 4. 1,56 m = 645 m

3/s) is vizsgáltuk. Eredményként kaptuk, hogy még mind ig jelentékenyen kisebb az a terület, ahol a talajvízfelszín eléri a fedőréteg feküjét, mint 2000 m

3/s dunai közép-vízhozam mellett. Nem képzelik. ábra. A talajvíztükör és a fedőréteg viszonya (VITUKI, 1993/1) Fig. 14. Relationship between the groundwater table and the topsoil Bild 14. Verhältnis des Grundwasserspiegels und der Deckschicht Fig. 14. La relation entre la surface de la nappe phréatique et la couche du sol de recouvrement Рис. 14. Соотношение зеркала грунтовых вод и верхнего слоя грунта