Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Kuti I.: A vízszennyezési bírság alkalmazásának francia gyakorlata

Vízügyi Közlemények, LXXVI. évfolyam 1094. évi 4. füzet A VÍZSZENNYEZÉSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK FRANCIA GYAKORLATA DR. KÚTI ISTVÁN A magyai- környezetpolitika irányítói csaknem egy évtizede tervezik a különböző emisszióarányos szennyezési díjak bevezetését, s az erre vonatkozó elképzelések szerepelnek az utóbbi évek számos konnányzati dokumentumában (MKK 1992, 1994, KTM 1994), továbbá szinte valamennyi mértékadó politikai párt környezetvédelmi programjában, az erre vonatkozó külföldi gyakorlatot csupán egy viszonylag szűk szakmai réteg ismeri. Az emissziós szennyezési díjak bevezetése az EK országok közül legkorábban Franciaországban történt meg, ezért a vízszennyezési díj francia alkalmazási gyakorlatát ismertetjük. 1. Történeti áttekintés a nemzetközi tapasztalatok alapján A fejlett országokban régóta számos környezetpolitikai céllal kivetett adót (OECD 199 l/a) alkalmaznak (/. táblázat). Ezek között jelentős helyet foglalnak el az ún. emisszióarányos adók, melyek a kibocsátott szennyezések ártalmassága és mennyisége arányában rónak terheket a szennyezőkre. Néhány időpont a szennyezési díjak terjedésére vonatkozóan: 1964 - a francia vízügyi törvény kiépíti a vízgazdálkodás regionális intézményrendszerét; 1970 - az új holland vízügyi törvény előírja a vízszennyezési díjak alkalmazását; 1981 - az új német vízügyi törvény rendelkezik a vízszennyezési díjak bevezetéséről az NSZK-ban; 1985 - a levegöszennyezési díj bevezetésének, 1992 pedig a hulladékszennyezési díj bevezetésének éve Franciaországban. A szennyezési díjak alkalmazása fokozatosan terjedt. Jelenleg - amint azt az I. táblázatból láthatjuk - egy sor országban találkozhatunk velük vagy tervezik bevezetésüket. Úgy véljük, nem haszontalan néhány szót ejteni arról is, hogy milyen okcsoportok hátráltatják ezen eszköz bevezetését. Ezzel a hazai bevezetésük várható nehézségeiről is képet alkothatunk. A szennyezési díjaknak - elméleti támogatóik szerint - számos előnye van. A gyakorlatban azonban paradox módon azt tapasztalhatjuk, hogy elterjedésük viszonylag lassan ment végbe. Ezt általában történeti, szociológiai és technikai okokkal szokás magyarázni (

Barde - Gere Ili 1977, Prud' homme 1980). Л kézirat érkezett: 1994. X. 17. Dr. Kuti István okleveles középiskolai tanár, a Debreceni Agrártudományi Egyetem adjunktusa. A tanulmány a ..Magyarország és az EK közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének környezetgazdasági feltételrendszere..." c. 3048 sz. OTKA kutatás keretében és az E012318 sz. rendkívüli OTKA pályázat támogatásával készült.