Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Stelczer K.: Negyven éve az árvíz uralta a Szigetközt

Negy\>en éve az árvíz uralta a Szigetközt 377 való feltárása, a keresztezések helyén a töltés mentett oldalán 30-50 m, egyes esetekben 100 m széles „paplan" létesítése, a töltések anyagának talajmechanikai, geofizikai feltárása. A töltéserősítéseknél számos helyen, főként a Dunánál, hidromechanizációval homok, homokos-kavics került a mentett oldalra. Eredmény: negyven éve Magyarországon a 4200 km árvízvédelmi töltésen nem volt buzgár okozta töltésszakadás. 2.2. A „mini" buzgárok megjelenése Az 1954. évi szigetközi árvíz során - különösen a Rajka és Cikolasziget közötti szakaszon, a hol a fedőréteg jellemzője a homok - sorra jelentek meg a homokot hozó „mini" buzgárok (5. ábra). A védelemvezetésnek nem volt sem ereje, sem ideje ezek ellen a buzgárok ellen védekezni, így hosszú időre, több órán, sőt napon keresztül szabadon hordhatták ki a homokot az 1-2 m-es fedőréteg alatti homokos-kavics rétegből. A buzgárok feltörési helye 2-10 m között változott a töltés mentett oldali lábától mérve. Néha egyedül, néha csoportosan, tehát egymás mellett sok buzgár jelentkezett. A „mini" buzgárok addig működtek, amíg a kisodort homok alkotta kráter olyan nagy nem lett, hogy a megfelelő ellennyomás (0,4-0,6 m) elcsendesítette a buzgárt és veszélytelen, fakadóvízzé szelídült. A szigetközi árvédekezési tapasztalatok alapján megindult a fakadóvizes és buzgárosodásra hajlamos területen az ellennyomó medencék (6. ábra) építése. Az évek folyamán felmerült, hogy az ellennyomást homok ill. kavics szőnyegek építésével lehetne előállítani. 5. ábra. „Mini" buzgár (A szerző felvétele) Figure 5. "Mini boil" Bild 5. Ein „Miniqualm" Рис. 5. „ Мини" грифон