Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Hankó Z.-Alföldi L.-Starosolszky Ö.: A Felső-Duna és a Szigetközi hdirológiai jellemzőinek megváltozása a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése nyomán

Л Felső-Duna és a Szigetköz hidrológiai jellemzőinek megváltozása. 35 keztében intenzív beszivárgás jön létre, aminek azonban nincs megfelelője a Duna jobb oldalán; tehát a szimmetria megszűnt. (Az üzemvízcsatornában többrétegű mederszigetelés van, így ott nincs érdemi beszivárgás). A 15. ábrán feltüntettük a talajvíz nyomásvonalakat a somorjai (Somorin) vízmű - Rajka vonalon (1. ábra) a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése utáni állapotnak megfelelően (VI TU KI 1993/5). A 15. ábrából jól látható, hogy a nyomás-eloszlás a Dww-főmeder tengelyvonalára, mint a szimulációs vizsgálatok szimmetria tengelyére nézve erősen aszimmetrikus. Ennek az aszimmetriának a következtében a felszín alatti víztartóban a Csallóköz felől kilométerenként 5,3 m

3/s víz áramlik a Duna felé, míg a Szigetköz felől 0,265 m

3/s.km érkezik (16. ábra). A Duna felé áramló 5,565 nvVs.km vízhozamból a Duna felszíni vizébe belép 5,135 m

3/s.km, míg a maradék: 0,43 m

3/s.km a szigetközi víztartót táplálja. Mindezen felül a nyomásviszonyok adottságai következtében az a korábbi állapot is megszűnt, miszerint mindig a Duna felszíni vize táplálja a talajvizet; mert ebben az esetben 1X52-1842 tkm közötti szakasz felezője táján kilométerenként több mint 5 m

3/s víz lépett be a talajvízből a ŰMna-főmeder felszíni vizébe. Ez hosszirányban háromszög alakú eloszlást feltételezve ez 3,0-3,5 nvVs.km átlaggal jellemezhető. A szimulációs, numerikus matematikai modell ezideig ezt az aszimmetriát nem tudta figyelembe venni, ezért a szimulációs vizsgálatok eredményeit azzal a megjegyzéssel mutatjuk be, hogy ez a Dunacsún és Dunakilili közötti aszimmetria a felszín alatti csallóközi és szigetközi víztartó táplálásában a teljes szimmetria feltételezésével elvégzett vizsgálatok eredményeit a felső részen jelentékenyen befolyásolja (elsősorban a Csallóközből a Szigetközbe az 1852-1842 fkm szelvények között átszivárgó (kb. 0,43 [nvVs.km] x 10 |km| = 4 [m

3/s]) vízhozam következtében a tényleges talajvíz felszín a bemutatottnál magasabb, tie ez a talavízszintet növelő hatás a folyó mentén lefelé csökken, s szerepét átveszi a Duna felszíngörbéjének hatása, amit - a 1852-1842 fkm közötti 10 km-en - a csallóközi beszivárgásból származó kb. 27-32 m

3/s többlet már Rajka-Dunakiliti szakasztól kezdve alakít. A dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése után a Dunán érkező vízhozam megoszlik az üzemvízcsatoma és a Duna főmedre között. A Duna főmedrében 250 m

3/s ill. 350 m

3/s vízhozam melletti talajvíztükör alakulását mutatja be a 12/b ábra. A dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése után a Dunában lefolyó aránylag kis vízhozamok esetén a 350 m

3/s és a 250 m

3/s mellett csak rendkívül kicsi különbség fedezhető fel a talajvíz-szintvonalakban. A különbség is csak olyan helyeken áll elő, ahol a vízvezető összlet transzmisszibilitása kisebb, így a Szigetköz közepén, ahol nagy a transz12. b) ábra. A talajvíztükörrétegvonalai (nyomásvonalai) (VITUKI. 1993/5) 250 és 550 m^/s vízhozam esetén Fig. 12. b) Contowline (iso-pressure line) тир of the groundwater table In case of 250 and 350 m /s Danube discharge Iiild 12. b) Höhenlinien (Drucklinien

) des Grundwasserspiegels Im Fall einer Abßußmenge von 250 und 350 m

}/s der Donau Fig. 12. b) Les isocourbes (isopressions

) de la nappa phréatique En cas d'un débit de 250 et de 350 m1/s du Danube Pue. 12. б) Изоплсгы зеркала грунтовых под (изолинии рапных давлений) С дунайским расходом 250 и 350 м

у/сск