Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Ligetvári F.-Szalai Gy.: Az első országos eróziós megfigyelő rendszere

Az első országos eróziós megfigyelő rendszer 315 Az erózió mindkét - víz és szél okozta - formájának megfigyelésére a jellemző térségek reprezentatív helyein telepített mérő-megfigyelő helyek szolgálnak. Az eróziós monitoring rendszer célja, hogy a jelenlegi helyzet rögzítése után, folyamatos és rendszeres mérő és megfigyelő munkával országos adatsorhoz jussunk az eróziós lepusztulás alakulásáról, kifejlődéséről, az okozott károkról különböző ökológiai körülmények, antropogén hatások között. Az adatok birtokában mód nyílik a lehetséges beavatkozások eldöntésére, a prioritások kijelölésére, ill. az alternatív mezőgazdálkodás szemléletével megtervezni a fenntartható mezőgazdasági tevékenységeket. Mindezek mellett az adatok más, érintkező vagy hatásterületek (ipar, egészségügy, vízügy, turizmus, stb.) céljait, feladatait, beavatkozás módjait is meghatározhatják. 2. Az eróziós monitoring rendszer elemeinek kijelölése Az FM illetékes főosztálya, illetve a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások előzetes javaslata alapján, valamint az erről folytatott szakértői konzultációk eredményeinek figyelembe vételével a tanulmányt készítő csoport tagjai helyszíni bejárásokat végeztek. E bejárások során általában több lehetőség közül választották ki azokat a helyszíneket, amelyek a legalkalmasabbaknak mutatkoztak bizonyos szintű mérőhelyek kialakítására. A döntés általános szempontjai között szerepelt a domborzat, hidrológia, talaj, megközelíthetőség, elektromos csatlakozási lehetőség, a területtulajdonos, folyamatos üzemeltethetőség, stb. A mérőhelyek kiválasztásánál speciális kritériumként írtuk elő, hogy: - jellemezze az adott körzet domborzati adottságait - a körzeten belüli jellemző talajfélcségek azonos súllyal veendők figyelembe, mint a domborzat • egyes körzetek jellegzetes talaja feltétlenül vizsgálandó (pl. nyiroktalaj az Északi-középhegységben) • a talajok erodálhatósága a különböző talajféleségek megjelenítésével azonos súl lyal veendő figyelembe - vizsgálandó a nagy tavak környezete az eróziónak a vízminőségre gyakorolt hatása miatt. Az előzőekben részletezett szempontok a széleróziós (deflációs) rendszerelemek (méröhelyek) kiválasztásánál is érvényesültek, a reprezentativitásra való törekvés érdekében. A mérési feladatok meghatározásánál pedig az a cél vezetett, hogy nagy biztonsággal megállapíthassuk: - a talaj felszíni rétegében beálló változásokat, szerkezeti romlásokat - a mikromorfológiai (relief) változásokat, kifúvási veszteséget, stb. - a károsodás területi növekedésének és a művelési (védekezési) módoknak a kapcsolatát - a közvetett károk (légszennyeződés, utak behordása, stb.) alakulását. A döntés megszületése után megkezdődhetett a részletes feltárás és értékelés, a mérőhelyek osztályba sorolása és felszerelésük megtervezése.