Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Pálfai I.: Az Aföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe

Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe 285 összesen 40 kis térképlapból áll. Gyakorlati felhasználásra ezt ajánljuk. E lapokról készült kicsinyítésekkel készült az az egész Alföldet felölelő térkép, melyet az I. ábrán bemutatunk. Megállapíüiató, hogy az Alföld belvízzel leginkább veszélyeztetelt térségei a Felső-Tisza környéki tájak (Bereg, Tisza - Szamos köz, Szamos - Kiaszna köz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz), a Hortobágy melléke, a Jászság és a Nagykunság egy része, a Körösök vidéke, az Alsó-Tisza völgye, valamint a Duna-völgyi-főcsatorna menti sáv. Jól kirajzolódnak a nagyobb belvízmentes térségek is, pl. a Tiszahát, a debreceni löszhát, a Tiszazug, a békés-csanádi löszhát egyes részei, végül a bácskai löszhát. A belvízzel veszélyeztetett összes terület mintegy 18 000 km

2, ami az Alföld mezőgazdaságilag művelt területének közel 60%-a. A belvíz-veszélyeztetettségi térkép elsősorban a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő feladatok megoldásához nyújt segítséget, de általában minden olyan, a külterületeken folyó hasznosítási, fejlesztési és védelmi tevékenység lényeges támpontja lehet, amelyeknél az időszakos vízborítás zavart vagy kárt okoz, esetleg előnyt jelent. A térkép nagy segítséget ad a síkvidéki vízrendezés tervezési feladatainak megoldásához, de hasznos szolgálatot tehet a belvízvédekezésre való felkészülésnél és a tényleges védekezésnél is, mivel a védelmi erőket kellő időben a leginkább veszélyeztetett térségekbe lehet irányítani és ide összpontosítani. Az öntözőtelepeket célszerű a belvízmentes vagy a belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területekre kijelölni, de az öntözési mód megválasztásánál és a kiadagolandó vízmennyiség megállapításánál is érdemes a belvízi veszélyeztetettségre tekintettel lenni. A rizstelepeket, a halastavakat és a víztározókat a belvízzel erősen veszélyeztetett helyekre tehetjük. A földhasználat tervezésekor a belvíz-veszélyeztetettségi térkép igénybevételével elkerülhetők azok a kellemetlen meglepetések (belvízkárok), amelyekre különösen a hosszabb száraz időszakok alatt a tervezők nem gondolnak. A települések bcltcililctének kiterjesztése, az újabb ipari és mezőgazdasági telephelyek, valamint hulladéklerakó helyek kiválasztása és mindenféle építmény helykijelölése alkalmával ajánlatos a belvíz-veszélyeztetettségi térképek infonnációinak fölhasználása. Jól használhatók a térképek a művelési ágak módosításánál, a táblásítás, illetve az úthálózat átalakításánál, a földértékelésnél, a földárverésnél, a tennelésből kivonandó területek kijelölésénél is. Amennyiben az Alföld valamely térségében a belvízi veszélyeztetettséget meghatározó tényezőkben az 1961-80 közötti állapoüioz képest határozott, egyirányú és tartós változás következnék be, a belvíz-veszélyeztetettségi térkép módosításra szorul. A módosításhoz fölhasználhatjuk egyrészt az újabb időszak éves belvízelöntési térképeit, másrészt azokat az összefüggéseket, amelyeket a belvízi veszélyeztetettség területi mérőszáma és az azt befolyásoló tényezők között megállapítottunk (Pálfai 1987, ATIVIZ1G 1990). 4. A belvízi veszélyeztetettség területi mérőszáma A belvíz-veszélyeztetettségi térkép alapján bármely körülhatárolt térség belvízi veszélyeztetettségét egyetlen mérőszámmal is tudjuk jellemezni, mégpedig úgy, hogy