Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Pálfai I.: Az Aföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe

Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe 281 A vízháztartás! viszonyoka! megváltoztatják közvetlen környezetükben a tározók, az öntözőcsatornák és minden olyan létesítmény, amelyből elszivárog a víz. A települések belterületén elszikkasztott szennyvizek növelik a talaj nedvességkészletét, tartósan megemelik a talajvíz szintjét, ezáltal elősegítik a talaj tóltelítődését és a felszíni vízborítások kialakulását. Ellenkező következménye van a talajvíz vagy az azzal szorosan összefüggő rétegvíz túlzott kitermelésének, mely a talaj vízszín tartós süllyedését, s így a belvízi veszélyeztetettség csökkenését idézi elő. Az eddigi tapasztalatok szerint azt mondhatjuk hogy a vázolt emberi beavatkozások nagy térségekben 15-20 éves időszak alatt lényegesen nem módosítják a belvízképződés feltételeit, hosszabb időszakban azonban már igen. Kisebb térségekben viszont már néhány éven belül is lényeges változások állhatnak elő, tehát a kisebb térségek vizsgálata ilyen szempontból különös figyelmet kíván. 2. A tényleges belvízi helyzetet meghatározó tényezők Azt, hogy egy adott térségben ténylegesen keletkezik-e belvíz és az mekkora lesz, egyrészt az előzőkben tárgyalt belvízi veszélyeztetettség foka, mint többé-kevésbé állandó adottság, másrészt a mindenkori időjárási körülmények (a csapadék- és a hőmérsékleti Viszonyok), az ezek nyomán változó talajvízszín, továbbá a talaj „pillanatnyi" agrotechnikai állapota és a belvízvédekezés hatékonysága szabják meg. Tehát a belvízi veszélyeztetettség fogalmát meg kell különböztetnünk a tényleges belvízveszélytől, amely az előbbitől nem függetlenül, de időbelileg nagy szélsőségek között ingadozhat (Pálfai 1988). A belvízborítást előidéző időjárási körülmények regionális méretekben általában nagy területi egyenlőtlenséget mutatnak, ezért a tényleges belvízi elöntés mindig kisebb, mint a belvízzel veszélyeztetett teljes terület. 3. Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe 3.1. A térképszerkesztés módszere Egy adott térség belvízi veszélyeztetettségére a befolyásoló tényezők sosem önmaguklxin, hanem változatos kombinációjuk eredőjeként halnak. Ezéit az egyes befolyásoló tényezőkről rendelkezésre álló térképek (éghajlati, domborzati, talajtani térkép, stb.), bár sok hasznos infonnációt tartalmaznak, önmagukban nem elégségesek a belvízi veszélyeztetettség megítélésére. Közelebb vezet a probléma megoldásához, ha két tényező, pl. a talaj és a talajvíz jellemzőit egyetlen térképen ábrázoljuk (Nagy 1982), de a bizonytalanság a többi tényező figyelmen kívül hagyása miatt így is fönnmarad. A sok befolyásoló tényező kombinációja olyan bonyolult helyzetet teremt, melyben a tényezők összhatásának értékelése még akkor is reménytelen lenne, lia pontosan ismernénk a belvízképződés folyamatát és ebben az egyes tényezők számszerű hatását. Ezért a belvízi veszélyeztetettség különböző fokozatainak térképszerű lehatárolását