Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
3. füzet - Hatfaludy B.: Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi közmű ellátásában
Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi köz;nlí ellátásában 271 kozatíi tisztításra is módot nyújtó szennyvíztisztító-kapacitások valamint az öszszetett ivóvízkezelések: a felszíni vízteimelőműveknél és a mélységi víznyerés Asmentesítésre is alkalmas vízkezelési technológiái), ezek kőiében mind a fajlagos állandó, mind a fajlagos változó költségek nagyok és nem csökkenthetők, - az átlagosnál rosszabb vízbeszerzési és vízszállitási-vízelosztási jellemzőkkel rendelkezőket (a nagyobb mélységekből, nagyobb távolságról szállított vízzel ellátott települések vízi közművei, valamint ahol a településszerkezeti adottságok miatt a vízelosztás-szennyvízelvezetés településen belüli hálózatainak a fajlagos kihasználtsága alacsony) ezek körében a fajlagos állandó és kisebb mértékben a fajlagos változó költségek is nagyok. Ezek azok a tőbb, a szolgáltatási költségeket determináló sajátosságok, melyek a vízi közművesítés területi adottságaiként vehetők figyelembe és megváltoztatásuk az üzemeltető vagy a létesítmény tulajdonosának az elhatározása alapján általában nem lehetséges, alakulásukat a fogyasztók magatartásváltozása sem befolyásolja. Ezért az ezekkel kapcsolatos többletköltségek teljesmérték áthárítása a fogyasztókra, vagy azok egyrészére már sértené a társadalmi közteherviselés elvét. E többletköltségek részbeni vagy teljes ellentételezését szolgáló támogatást - a nemzetgazdaság lehetőségei adta keretek között - az adott vízi közművek üzemeltetéséhez azok tulajdonosain keresztül célszerű biztosítani, általában olyan ellenőrizhető szakmai mutatók alapján, melyek az üzemeltetés szervezésének, irányításának konkrét módjától, ennek változásaitól függetlenek (pl. az adott meglévő vízkezelő létesítmények műszaki jellemzői alapján megállapított üzemvitel támogatás címén stb.). A támogatásnak központi és normatív jelleget és kell biztosítani. Javasolható, hogy ne a Vízügyi Alap feladatai bővüljenek ezzel összefüggésben, - hiszen nem a vízgazdálkodás érdekei hanem a közteherviselés elvei érvényesítéséről van szó - hanem hozzanak létre országos infrastruktúra működtetési alapot, célszerűen a PM- vagy a BM-nél (hasonló gondok vannak más ágazatokban is pl. veszélyes hulladékok stb.) melyen belül a vízi közmű szolgáltatás kiadásai és és bevételei önállóan jelenjenek meg, bevételi forrásként a vízi közművek üzemeltetőinek a létesítmények főbb műszaki jellemzőire épülő befizetési kötelezettséget előírva. A nemzetgazdaság jelenlegi helyzetében a támogatási rend csak önfinanszírozó módon építhető fel. 3.5. Az. önkormányzati döntések A vízi közmű szolgáltatásban - az elmúlt 40 év gyakorlatával szemben - egyértelműen meghatározók lesznek az önkormányzatok döntései, ezért az állam részéről mindent cl kell követni annak érdekében, hogy ezek megalapozott, a szakmapolitikai országos célok megvalósulását elősegít, azokhoz illeszkedő döntések legyenek. A fejlesztésekkel kapcsolatban 1990-től életbelépett címzett-, cél- és egyéb támogatási rendszer nemzetközileg is korszerű, így legfeljebb finomítása lehet kívánatos. Ennek keretében mindenképpen biztosítani kellene, hogy ugyanazon feladat megoldásához ismételt támogatás igénylésére ne legyen lehetőség (pl. újabb szennyvíztisztító építé-