Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Hatfaludy B.: Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi közmű ellátásában

Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi köz;nlí ellátásában 271 kozatíi tisztításra is módot nyújtó szennyvíztisztító-kapacitások valamint az ösz­szetett ivóvízkezelések: a felszíni vízteimelőműveknél és a mélységi víznyerés As­mentesítésre is alkalmas vízkezelési technológiái), ezek kőiében mind a fajlagos állandó, mind a fajlagos változó költségek nagyok és nem csökkenthetők, - az átlagosnál rosszabb vízbeszerzési és vízszállitási-vízelosztási jellemzőkkel rendelkezőket (a nagyobb mélységekből, nagyobb távolságról szállított vízzel ellátott települések vízi közművei, valamint ahol a településszerkezeti adottsá­gok miatt a vízelosztás-szennyvízelvezetés településen belüli hálózatainak a fajlagos kihasználtsága alacsony) ezek körében a fajlagos állandó és kisebb mértékben a fajlagos változó költségek is nagyok. Ezek azok a tőbb, a szolgáltatási költségeket determináló sajátosságok, melyek a vízi közművesítés területi adottságaiként vehetők figyelembe és megváltoztatásuk az üzemeltető vagy a létesítmény tulajdonosának az elhatározása alapján általában nem lehetséges, alakulásukat a fogyasztók magatartásváltozása sem befolyásolja. Ezért az ezekkel kapcsolatos többletköltségek teljesmérték áthárítása a fogyasztókra, vagy azok egyrészére már sértené a társadalmi közteherviselés elvét. E többletköltségek részbeni vagy teljes ellentételezését szolgáló támogatást - a nemzetgazdaság lehetőségei adta keretek között - az adott vízi közművek üzemelteté­séhez azok tulajdonosain keresztül célszerű biztosítani, általában olyan ellenőrizhető szakmai mutatók alapján, melyek az üzemeltetés szervezésének, irányításának konkrét módjától, ennek változásaitól függetlenek (pl. az adott meglévő vízkezelő létesítmé­nyek műszaki jellemzői alapján megállapított üzemvitel támogatás címén stb.). A támogatásnak központi és normatív jelleget és kell biztosítani. Javasolható, hogy ne a Vízügyi Alap feladatai bővüljenek ezzel összefüggésben, - hiszen nem a vízgazdálkodás érdekei hanem a közteherviselés elvei érvényesítéséről van szó - ha­nem hozzanak létre országos infrastruktúra működtetési alapot, célszerűen a PM- vagy a BM-nél (hasonló gondok vannak más ágazatokban is pl. veszélyes hulladékok stb.) melyen belül a vízi közmű szolgáltatás kiadásai és és bevételei önállóan jelenjenek meg, bevételi forrásként a vízi közművek üzemeltetőinek a létesítmények főbb műsza­ki jellemzőire épülő befizetési kötelezettséget előírva. A nemzetgazdaság jelenlegi helyzetében a támogatási rend csak önfinanszírozó módon építhető fel. 3.5. Az. önkormányzati döntések A vízi közmű szolgáltatásban - az elmúlt 40 év gyakorlatával szemben - egyér­telműen meghatározók lesznek az önkormányzatok döntései, ezért az állam részéről mindent cl kell követni annak érdekében, hogy ezek megalapozott, a szakmapolitikai országos célok megvalósulását elősegít, azokhoz illeszkedő döntések legyenek. A fej­lesztésekkel kapcsolatban 1990-től életbelépett címzett-, cél- és egyéb támogatási rendszer nemzetközileg is korszerű, így legfeljebb finomítása lehet kívánatos. Ennek keretében mindenképpen biztosítani kellene, hogy ugyanazon feladat megoldásához ismételt támogatás igénylésére ne legyen lehetőség (pl. újabb szennyvíztisztító építé-

Next

/
Thumbnails
Contents