Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
3. füzet - Hatfaludy B.: Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi közmű ellátásában
264 Halfaludy Bálint Allami tulajdonú vízi közmüvek létrehozása ezért legfeljebb csak átmeneti jelleggel lehet indokolt és csakis ott, ahol a nem állami tulajdonlás feltételei - például az üzemeltetés színvonala szempontjából - még kellően nem rendezettek. Már létrehozott állami tulajdonú vízi közmű állami tulajdonban tartása pedig csakis addig indokolt, amig az érdekeltek részére nem adható tulajdonba. 2.2. A vízi közművek működtetése A volt tanácsi gazdaságban szerzett tapasztalatok alapján fel kell tételezni, hogy a helyi önkonnányzatok nem lesznek érdekelve abban, hogy az állatni tulajdonú vízi közművek üzemeltetése során jelentkező sajátos kapcsolódó kérdések (pl. a szennyvízbirsággal, csatornabírsággal, a szennyvíztelepekről kikerülő iszapok és rácsszemét elhelyezésével valamint a folyékony hulladék fogadásával összefüggésben stb.) megoldására önszántukból törekedjenek és ennek során nagy segítőkézséget és rugalmasságot tanúsítsanak. 2.3. A szolgáltatás költségei és díjai 2.31. A szolgáltatási költségek alakulása. Az üzemeltető szervezetek számának növekedése kísérőjelenségeként fokozódik a szolgáltatási szervezetek működési költségeinek a szórása, és a szervezeti nagyság csökkenésével egyre kevésbé van lehetőség az esetleges díjfeszültségek területi keresztfínaszírozással történő mérséklésére . Lehet, hogy a szocializmustól örökölt mammutszervezetek szétesése a gazdasági átalakulásnak tipikus kísérőjelensége még azokon a területeken is ahol a nagy, integrált szolgáltató szervezetek kialakulása a jövő útja,- talán a „nagypéntek nélkül nincs feltámadás" elvének megfelelően - de nem feltétlenül szükséges jelenség. Mindenesetre az NSZK sikeresen szabályozta ezt a folyamatot (BWUB 1991) : a volt NDK területén létrejött új szövetségi államokban az 1939. június 7-től hatályos céltársulatokról szóló törvény (ZWECKVERBANDGESETZ) kényszertársulatokra vonatkozó elírásai alapján az állami tulajdonú üzemeltető szervezeteket és vagyonukat úgy adták az ellátásban részesül települések önkormányzatainak közös tulajdonába, hogy azt csak valamennyi társtulajdonos beleegyezésével szabad megbontani (PROJEKT). 2.32. A szolgáltatás díjmértéke, tartalma. Sajátos és tulajdonosszemléletű magatartás jellemzi az olyan kérdések önkormányzati megközelítését is, mint a szolgáltatási díj nyereségtartalma, a fejlesztési feladatok finanszírozására is módot adó díj. Az önkonnányzatok érdekeltsége a tulajdonukat képező vízműlétesítmény gazdaságos, vállalkozásszerű működtetésében magától értetődő. Az erre figyelemmel kialakított szolgáltatási díjak felső határát igazából csak az motiválja, hogy az önkormányzatoknak nem csak a vízműlétesítmény, hanem vizet fogyasztó és a szolgáltatásért díjat fizető óvoda, iskola is a tulajdonát képezi. Továbbá, hogy a települések lakói nem csak víz-csatornadíjat fizető állampolgárok, hanem választópolgárok is. Ott azonban, ahol a települést állami tulajdonú vízműlétesítmény látja el, annak