Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Hatfaludy B.: Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi közmű ellátásában

Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi köz;nlí ellátásában 259 - a célcsoportos központi állami beruházásokat felváltó kormányzati beruházások körében új beruházás indítására csak kivételesen kerül sor (Salgótarján ellátásával kapcsolatban kihelyezett kormányülésen vállalt kötelezettségnek megfelelően), a korábban megkezdett nagyvárosi szennyvíztisztítási beruházások befejezését is megkísérli a KHVM átadni az érintett önkormányzatoknak (csak részleges sikerrel), Az önkormányzati tv. a települések vízi közműellátását biztosító és a 28 tanácsi alapítású vízművállalat valamint az 5 minisztériumi alapítású - ún. regionális - vízművállalat által működtetett állami tulajdont képező vízi közművagyonból az önkormányzatok tulajdonába adta a tanácsi alapítású vállalatok által működtetett és a tanácsi gazdaságban nyilvántartott állami vagyont, az 1991. évi statisztikai adatok alapján az országban kiépített vízi közművagyon mintegy 80%-át. Az 1990. évi LXV. tv. alapján minden vízi közműlétesítmény önkormányzati tulajdonba került Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, valamint Jász-Nagykun-Szolnok továbbá Tolna és Vas megyékben. Ugyanakkor egyetlen vízi közmű sem került önkormányzati tulajdonba Somogy valamint Komárom-Esztergom megyék területén. Az ország többi részén a vízi közművek részben önkomiányzati tulajdonba kerültek részben állami tulajdonban maradtak. 1992 második felében, az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt követően elfogadott és a vagyonátadás részletkérdéseit szabályozó 1991. évi XXXIII. törvény végrehajtása során máig vitássá vált a megmaradt állami tulajdon kérdése is. Erre az adott lehetőséget, hogy az 5 minisztériumi alapítású regionális vízművállalat által üzemeltetett állami vízi közművagyon önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos kérdéseket az 1991. évi XXXIIII. tv. úgy szabályozta, hogy csak az ún. törzsvagyon adható át, amennyiben az érintett önkormányzatok kérik. Ez is csak akkor, ha nem regionális vízmfilétesítményről van szó, illetve a regionális vízmfilétesítményről a kért vagyon leválasztható és önállóan működtethető. A leválaszthatóság azonban sok szempontból vizsgálható kérdés. Ezért az önkormányzatok elsősorban a kélt vagyon regionális vízmfilétesítmény jellegét vitatták. Erre az adott lehetőséget, hogy azonnal és egyértelműen mindenki számára értelmezhetően - mint pl. az autópálya - a regionális vízmfilétesítmény nincs definiálva (Hatfaludy 1990) 1985-ben jelent meg az a máig hatályos műszaki irányelv, mely szerint nagytérségi, vagy regionális vízműlétesítmény az, amely több (5-20) település ellátását biztosítja, esetenként az ellátott településektől távoleső vízbázisok felhasználásával. Ez az irányelv nem foglal állást a művek tulajdonosi és üzemeltetési kérdéseiben és - a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelően - a regionális víz.mülétesítményt, mint egy nagyobb terület ellátását szolgáló műszaki objektumot kezeli. Végső soron megállapítható, hogy a vagyonátadásról szóló törvények alapján az állami tulajdonból önkomiányzati tulajdonba kerültek - a tanácsi gazdaságból a helyi és a kistérségi ellátóművcken túlmenően a nagytérségi ellátást szolgáló vízi közműlétesítmények is, valamint az üzemeltetők működtető és vállalkozó vagyona,