Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Hankó Z.-Alföldi L.-Starosolszky Ö.: A Felső-Duna és a Szigetközi hdirológiai jellemzőinek megváltozása a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése nyomán

Л Felső-Duna és a Szigetköz hidrológiai jellemzőinek megváltozása. 25 - a második lépcső 3600 + 2500 m

3/s átlagos tartóssága már nem éri el az 1 napot; - a harmadik lépcső 3600 + 4500 m

3/s átlagos tartósságként már nem értelmezhető. Fentiekből következően évente átlagosan - a hullámtéri mellékágaknak több mint 360 napig nincs kapcsolata a főmederrel; - a hullámtéri mellékágak évente átlagosan 1-2 napig szivárgásból kapnak vízutánpótlást és esetleg előfordulhat vízmozgás a hullámtéri mellékágakban, és kivételes a hullámtér árvízi elöntése. Ezek az adatok jelzik a hullámtéri vízforgalom alapvető megváltozását, ami nemcsak a szigetközi talajvízpótlás szempontjából meghatározó, de döntő szerepe van a hullámtér és a mellékágak vízminősége és életközösségeik alakulása szempontjából is. Érdemes még megemlíteni, hogy e változások a dunacsúni-bösi vízerőmű ideiglenes kiépítése esetére vonatkoznak, amikor a bösi vízerőmű víznyelőképessége max. 3600 m

3/s, a végleges kiépítés 5200 m

3/s értékével szemben. Végleges kiépítés esetén - gyakorlatilag - „tennészetes" hullámtéri vízforgalomról már nem lehet beszélni. Ezek a körülmények parancsolóan szükségessé teszik a hullámtér és a mentett ártér mesterségesen szabályozható vízpótlásának megoldását a magyar oldalon is. 3. A Kisalföld felszín alatti vizeinek mennyiségi jellemzése A Kisalföldé

s ezen belül elsősorban a Szigetköz üledékes összletét három részre szokás bontani: a legfelső az úu. holocén korú fedőréteg, alatta van a jó vízvezető képességű pleisztocén üledéksor, amit a gyengén vízvezető (első közelítésben vízzárónak letételezhető) pliocén korit pannon sorozat követ. Talajvíz alatt a pannon üledék fölötti rétegben levő vizeket értjük. Sekély fúrások segítségévül feltárták a fedőréteg vastagságának területi eloszlását. Ennek során kiviláglott, hogy kb. a Rajka-Mosonmagyaróvár-Jánossomorja vonaltól nyugatra nincs, vagy elhanyagolhatóan vékony a fedőréteg. A függőleges beszivárgási tényezőre az 1981. évi, a Dmutkiliii környéki mentett oldali ártéri helyszíni nagymintakísérlet к = 0,173 [m/d] = 2 X 10 6 [m/s] értéket eredményezett. A Dimakiliti és Ásványráró közötti hullámtér 10 különböző [xmtján 1986-ban végzett iXHitszeríí beszivárgási kísérlet nyomán 0,08 < к [m/d] < 0,372, illetőig 9,3 x 10 7 < к [m/s] < 4,3 x ЦГ

6 érték adódott. Az átlagérték kai. = 0,293 [m/d] = 3,4 x 10 6 [m/s]. Ezek szerint a mentett oldali ártér fedőrétege közel másfélszer akkor 10. a) ábra. A vizsgált szigetközi terület domborzata és a pleisztocén + holocén víztartó összlet vastagsága (m) (VITUKI, 1992) A vizsgált terület domborzati térképvázlata Fig. 10. a)Thickness of the Quaternary (Pleistocene, Holocene) water bearing complex Map of the surveyed area Bild 10. a) Relies des untersuchten Gebietes von Szigetköz und Dicke der quaternären (Pleistozän-Holozän

) wasserhaltigen Schicht (m) Reliefkartenskizze des untersuchten Gebietes Fig. 10. a) Topographie du terrain étudié de Szigetköz et l'épaisseur (m) de l'aquifère de l'Ere quaternaire (pléistocène et holocène) Carte topographique du terrein étudié Рис. 10. а) Релиеф исследованного района СигеткЭз и толщина четвертичной водоносной тольщи (плейстоцен

+голоцен), м Топографическая карта исследованного района