Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
3. füzet - Hatfaludy B.: Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi közmű ellátásában
Múltunk, jelenünk gondjai és jövőnk feladatai a települések vízi köz;nlí ellátásában 251 A megállapodások azon alapultak, hogy az OVF az átadás fejében felvállalta a területi vízi közműfejlesztés további feladatait, esetenként a korábban kialakult kiépítési hiányok gyorsütemű pótlását is (pl. Somogy megye fürdői rendbetételét a Somogy megyei Vízmű Vállalat átadása esetére). A vállaltá szervezés folyamata jól illeszkedett a gazdaságirányítás szigorúan centralizált rendjéhez, a későbbiekben azonban már a rendszerváltozást megelözen is számos feszültség kiváltója lett. A szolgáltatási díjak megállapítása is az állam joga lett. A korábban kialakult lakossági díjakat azonban életszínvonalpolitikai szempontok miatt nem volt szabad érdemben megváltoztatni. A konstansnak tekinthető szolgáltatási díjbevételek és a növekvő működtetési költségek emiatt szükségszerűen fokozódó különbözetét a központi állami költségvetésből - kezdetben a tanácsoknak, később az üzemeltetőknek - évente nyújtott, egyre nagyobb volumenű támogatás fedte le. A működtetési költségek növekedése a vízi közműellátásban több tényezőre is visszavezethető objektív, nemzetközileg is érvényesülő jelenség. A hazai beruházási forráshiány miatt azonban egyaránt jellemzővé vált - az olcsóbban megvalósítható, de csak nagyobb költségekkel működtethető, - a szükséges műszaki tartalommal csak részlegesen rendelkező (pl. csak első, ún. mechanikai tisztítási fokozatú szennyvíztisztítók), így alacsonyabb költségek mellett üzemeltethető megoldások alkalmazása. Mindkét fejlesztési fonna esetében fennállt, hogy a rendeltetésszerű működtetés anyagi feltételeit csak részben biztosították. Az emiatt fokozatosan leromló létesítmények hibaelhárításigénye, karbantartásigénye, általában működtetési költségigénye ezért gyorsuló ütemben nőtt. Népgazdasági szinten okozott problámát ugyanis, hogy a tennelés bővítését szolgáló és a tennelési eszközök működtetésével kapcsolatos ráfordítások finanszírozásának országos irányítása párhuzamosan történt és elvált egymástól: a fejlesztésé az Országos Tervhivatalnál, a működtetésé pedig a Pénzügyminisztériumban, így már az irányítási rendből eredően sem kerülhetett sor olyan fejlesztéspolitika kialakítására és érvényesítésére mely a komplex szemlélet alkalmazását, a beruházás és a majdani működtetés költségei alakulásának együttes figyelembevételét a folyamatok résztvevőitől megkövetelte volna (4. ábra). 1.3. A vízi közműellátás a centralizált szocialista gazdaságirányítás fellazulása időszakában Az 1968-88 időszakra jellemző volt, hogy a szocialista népgazdaság fejlődési anomáliái miatt 1968-tól „új gazdasági mechanizmus bevezetése" címén kísérlet történt a gazdaságirányítás szocialista elvekre épülő általános reformjára. Ennek keretében - többek között - változtak a fejlesztésekre vonatkozó szabályozók. A tanácsi gazdaságban sóira kerülő vízi közműfejlesztésekre csak központi ágazati javaslatok készültek, melyektől, sőt az ezek alapján készített és jóváhagyott fejlesztési terveiktől is - a tanácsok szabadon eltérhettek. Az időszak vízi közműfejlesztéseire jellemzővé vált:
