Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gresz I.-Orosz Gy.-Kőszegi L.-Kruchina J.: A leürített tiszalöki hajózsilip vizsgálata és szigetelése

Л leüríteU tiszalöki hajózsilip vizsgálata és vízszigetelése 215 1. Állapotfelvétel 1.1. Hajózsilip kamra A kanna általános műszaki állapota kétarcú: míg a betonszerkezetek felülete jó, sem újabb repedés, sem pedig a régebbi hibák növekedése nem volt megfigyelhető, addig a vízzárás tekintetében lényegesen romlott a helyzet a legutóbbi víztelenítés óta. Az észlelt hibákat részletes helymeghatározással és a hiba mértékének, illetve jellegének leírásával, följegyezték a jövőbeni ellenőrzések megkönnyítésére. /././. Belonszerkezetek. A betonszerkezeteken újabb károsodás nem jelentkezett. Azokat a hibákat találták meg, melyeket 1987-ben (VITUKI 1987, Gresz 1991), sőt már 1983-ban (Gresz 1985) is megfigyeltek. Az egyes falelcmek felületén nem látszott sem jelentős karbonátosodás, sem kiüregelődés (betonkorrózió vagy kifagyás következtében), sem egyéb, újabb keletű kár. A korábbi leürítések tapasztalatai sem utaltak számottevő betonszerkezeti anyaghibára. A jövőben azonban számítani kell arra - az apró felületi hibák, illetve mikrorepedések miatt -, hogy az építés óta eltelt idő és időjárás már kikezdte a betonszerkezetek felületét, és a károsodás hirtelen, akár még a következő víztelenítés előtt, jelentkezhet. A parti oldalon lévő támfalakon függőleges repedések láthatók (/. ábra). A megfigyelés egyezik a régebben tapasztaltakkal. A repedések a falak középső részén jelentkeztek, ami véleményük szerint abból számiazik, hogy a nagyméretű, egy tömbben betonozott szerkezetek nem bírták ki a terhelés és a hőmozgás által okozott igénybevételeket. A repedéseken keresztül átszivárgó víz jól mutatja a nyílás helyét és nagyságát (2. ábra). A víz jelenléte azonban komoly veszélyt jelent a betonvasalás számára, annak korróziója pedig az egész szerkezet állékonyságát veszélyeztetheti. Mivel a korrózió mértékének megállapítása is jelentős költség lenne és a műtárgy állapotát nem javítaná, javasolták, hogy végezzék cl a repedések rugalmas anyaggal történő vízszigetelését. (A rugalmas anyagra azért van szükség, hogy a fal mechanikai igénybevételei ne növekedjenek a jelenlegihez képest, azaz ne következzék be újabb repedés.) A víz felőli oldalon a vastag, 5,20 m széles falon nem jelentkezett függőleges repedés. A betonanyag csak azokon a helyeken mutatott kismértékű elszíneződést, ahol szivárgás volt. A vízfoltok a nem vízzáró munkahézag mentén jöttek létre. A szivárgás kismértékűnek mutatkozott a bejárás idején. A szeptember 14-i bejárás idején magas alvíz mellett jelentős mértékű szivárgást figyeltek meg, ami azt mutatja, hogy a mólófalban lévő munkahézagok az egész szerkezetre kiterjedően összefüggésben vannak, azonban csak nagy nyomáskülönbség esetén áramlik át rajtuk számottevő mennyiségű víz (3. ábra). A szerkezet statikai ellenőrzése a rekonstrukció folyamatának része. 1.1.2. Vízzárás. Az osztóhézagokban korábban megfigyelt vízbetörések most is láthatóak voltak. A fenéken lévő iszap részleges eltávolítása után újabb buzgárokat fedeztek föl. Tisztítás után lehetőség nyílt a fenéken lévő buzgárok helyének pontos meghatározására, magasságuk megmérésére, vízhozamuk becslésére. A szabat! felszínen jól kirajzolódtak a különösen károsodott területek. A fenéklemezen az összes keresztirányú osztóhézagban buzgár jelentkezett (3. ábra). A két hosszirányú osztóhézag