Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

1. füzet - Hankó Z.-Alföldi L.-Starosolszky Ö.: A Felső-Duna és a Szigetközi hdirológiai jellemzőinek megváltozása a dunacsúni vízlépcső üzembehelyezése nyomán

20 Hankó Z.-Alfoldi L.-Starosolszky Ö. hullámtér nézőpontjából éllékelve mondhatjuk, hogy: - évente átlagosan 165 napig a hullámtéri mellékágakban legfeljebb elszivárgó, pocsolyásodó, álló-víz van; - a mellékágak (egyes részei) a hullámtéren átlagosan évente 100 napon keresztül kapnak szivárgás útján vízpótlást, de vízmozgás (érdemben) e csatornákban nincs; - a hullámtéri mellékágakban évente átlagosan 90 napig van vízáramlás és - a hullámteret évente átlagosan 10 napra elönti az árvíz. A főmeder és a mellékágak vízhozamainak jól meghatározott szerepe van a talajvíz táplálásában, a hullámtéri mellékágak vízminőségének alakításában, valamint a mellékágak és a hullámtér növényi és állati, mikro, mező és makro életközösségének életében (VITUKI1993/2). 2.2. A felszíni vizek jellemzése a dunacstíni vízlépcső üzembehelyezése után A dunacsúni vízlépcső (1. ábra) üzembehelyezésével új helyzet alakult ki (VITUKI 1993/1). A dunacstíni vízlépcső a Rajka és Dunacsún között húzódó niagyar-szlovák határtól kis távolságra nyugatra, az 1851,75 fkui táján zárja cl a Duna medrét és hozza létre (majdnem Pozsonyig terjedően) a dunacstíni tározó felső részét. Ehhez csatlakozik az 18521842 fkin szelvények között a Duna bal parti hullámterén a dunacstíni tározó alsó része. Az 1842 fkin szelvényben épült meg korábban a Duna főmedrének egy jobb oldali átvágásában a dunakiliti vízlépcső (1. ábra). Ugyanezen szelvényben, a bal parton a dunacstíni tározó alsó részének alvízi végéhez csatlakozik a 17 km hosszú felvízcsatorna, és a bösi vízlépcső utáni 8 km hosszú alvízcsatorna. Az 1977-es államközi egyezmény mellékletét képező közös egyezményes terv (KET) min. 50 m

3/s vízhozam átbocsátását irányozza elő a dunakiliti duzzasztómű egyik pillérében elhelyezett turbinán át. A Duna elzárása (duzzasztómű + mederelzáró töltések stb.) alatt és körül (a pleisztocén korú, jó vízvezető üledékben) átszivárog kb. (a távlatban is) további 50 m

3/s vízhozam. A jobb és bal parti hullámtér és mentett oldali ártér vízpótlására max. 250 + 235 m

3/s vízhozam-kapacitású vízkivételi mű épült meg a dunakiliti vízlépcsőnél, illetőleg a bal parton a tározó töltésében létesített vízkivételi műként. A becslések szerint a vízpótlásra felhasznált vízhozamból max. kb. 100 + 100 m

3/s beszivárog a dunakiliti vízlépcső alatti dunai főmederbe; és végül a KET 10 - 20 m

3/s vízpótlásáról gondoskodott a Mosoni-Duna számára. A felszín alatti pleisztocén korú víztartót a fentiekből beszivárgó vízen felül a 131,1-131,2 m В.

f. duzzasztást szintű dunakiliti tározóból beszivárgó víz is táplálná. A dunakiliti vízlépcső üzembehelyezésétől a Magyar Fél azonban elzárkózott, s ezért a Cseh-Szlovák Fél helyette üzembe helyezte ( 1992. X. 25-én) a dunacsúni vízlépcsőt saját felségterületén. Ezzel egyidejűleg 20 m

3/s vízpótlást biztosított a Mosoni-Duna számára, továbbá átlagosan mintegy 300 m

3/s vízhozamot bocsát le a dunai főmeder bal szélén megépült négynyílású duzzasztőművön keresztül. Ezen felül megoldotta saját felségterületén a bal oldali hullámtér és a mentett ártér (a bal oldali árvédelmi töltés és az üzemvízcsatorna közötti rész) vízpótlását. Az erre a célra felhasznált