Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Breitschuh, Gerhard: A lakossági szennyvíziszap elhelyezése Németországban

184 fíreitschuh. Gerhard tői a felelősség vállalását a szennyvíziszap használatából származó esetleges károkért. A szennyvíziszap átvételének feltételeit tehát szerződésben kell a feleknek rögzíteni­ük. 4. Technológiák és költségek a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása esetén A technológiai eljárás kiválasztásánál a kezelt iszap szárazanyag tartalmának meghatározó jelentősége van. A mezőgazdasági értékesítés annál egyszerűbb, minél kisebb az iszap víztartalma (1. ábra). A szennyvíziszap folyamatos termelődése és annak a mezőgazdaságban való idő­szakos felhasználása csak meghatározott adottságok mellett hajtható végre, ezért köz­benső tárolás válik szükségessé (általában a szennyvíztisztító telepen). A szállítás távolsága - különösen a száraz jellegű iszapoknál - 100 km-ig terjed­het. Ennek megfelelően gazdasági- és munkaszervezési okokból a szakaszos szállítási eljárás az uralkodó. A trágyázandó teriilet határán a szállítási és a felhasználási technológiák közé technológia váltás beiktatása szükséges. Ilyenek: ha az iszap folyékony, úgy decentra­lizált földmedencés tárolót használnak 20-30 m 3 térfogattal, - ha az iszap száraz jel­legű, csak tároló felületet képeznek ki, csurgalékfelfogóval. A szennyvíziszap a mezőgazdaságban szokásos szállítóeszközökkel kihordható: a fo­lyékony állapotú isza]X)t 12% szárazanyag tartalomig tankkocsikkid szállítják és öntözés­sel teríük, a 12-25% szárazanyag tartalmú iszap speciális járművekkel hordható ki. A víz­telenített szennyvíziszapot 25-40% szá.a. tartalommal az istállótrágyával azonosan kezelik. A szárított iszap 65% szá.a. tartalomig (szemcsés) centrifugál szóróval vihető a talajra műtrágyaként. A folyékony iszap cselében 1 km 2-re 5000-10 000 tonnát kell kiszállítani és kiteríteni (ez 5001 szárazanyagtömeg/km 2 esetében 5-10% szá.a. tartalomnál 10 000-5000 t folyé­kony iszapnak felel meg). Bedolgozására a 2. ábrán látható módok használhatók (lireils­chuh 1991 ). A folyékony iszap közbenső tárolási költsége a szállítással együtt - a száraz­anyag tartalomtól függően - 28-56 DM. A legnagyobb megengedett szárazanyag kivitel 30-50% szá.a. tartalmú iszappal I km 2-re 1000-1500 t szárazanyag mellett történhet. Ez a csekély istállótrágya adaggal egyenértékű. Az iszapok szórására azok a nuinkagé|)ck használhatók, amelyeket a gazdaságok az istállótrágya elhelyezésére használnak. Kisebb mennyiségű iszap terítésére 12-15 m munkaszélességű szórógépekel használnak. Na­gyobb mennyiségeknél olyat alkalmaznak, amivel a száraz iszapot és a szükséges meszet egyszerre lehet kiszórni. A költségek (a váltóponti átrakási költségekkel együtt) 18 DM/t szá.a. nagyságrendűek. A mezőgazda szemszögéből a gazdaságosságot a megegyezés (szerződés) szerin­ti költség-áthárítási mérték, valamint a szennyvíziszapban fellelhető tápanyag trágyá­zóhatási mértékének aránya határozza meg.

Next

/
Thumbnails
Contents