Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)
2. füzet - Breitschuh, Gerhard: A lakossági szennyvíziszap elhelyezése Németországban
182 fí reitschuh . Gerhard ki, úgyhogy az azoktól származó talajvíz-terheléstől nem kell félni. Ha a talaj pH értéke magasabb - az agyag vagy humusztartalom miatt - a növények nehézfém felvétele kisebb lesz. A nehézfémekkel ellentétben a szervesanyagok a talajban általában lebomlanak. Van azonban számos különlegesen oldódó szerves vegyület, mely a lebomlás adott állapotában mérgező. Mivel ezek nem vízben oldódó anyagok, így a növények nem, vagy egészen elenyésző mértékben tudják csak felvenni. A szennyvíztisztítás során az aktív mikroorganizmusok a szerves szennyező anyagokat jól lebontják. A további lebontást a talajban mikroorganizmusok végzik és esetleges túlterhelés esetén sem jelentkezik dúsulás. A szennyvíziszapban különböző virulens kórokozók is vannak (pl. a vírusok, koli baktériumok, szalmonellák, lépfene- és tbc baktériumok stb.). Az iszapkezelés során nem lehet teljes mértékű kórokozó eltávolítást elérni, ezért a szennyvíziszap higiéniai szempontból erősen szennyezett. Ennek ellenére az iszap mezőgazdasági elhelyezése olyan eljárás, amely a fertőzési láncot megszakítja. Természetesen ehhez be kell tartani a vonatkozó érvényes rendelkezéseket, hogy az esetleges veszélyeket cl lehessen kerülni. 3. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása A szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezése több szempontból is előnyös. A gazdálkodó számára azért, mert a szennyvíziszapban levő növényi tápanyagok a természetes anyagi-körforgásba visszakerülnek, hasznosulnak. A nitrogén egészen 60%-ig NH 4 tonnában lehet jelen. A foszfor egyidejűleg lehet szerves és szervetlen kötésben. Előbbi a mineralizáció útján, utóbbi a talaj kémiai reakciói következtében válik a növények számára elérhetővé. A kálium és magnézium nagytömegben vízoldható formában van jelen. Az iszapban levő szervesanyagok a talaj reprodukciós képességét az istállótrágya 80%-ának megfelelő módon állítja vissza. Az iszapban levő tápanyagok hosszantartó hatása (összahatási hányad) N-re kb. 60%-os műtrágyázást egyenértékű, a foszfor, kálium és magnézium vonatkozásában 100%-os. A tápanyagmennyiség 50%-a a trágyázási évben, 40%-a az azt követő évben, és 10%-a az azt követő második évben fog hatásában megmutatkozni. Sajnos mindezek ellenére a'szennyvíziszapok értékesítése Németországban nem örvend jó hírnévnek esetleges károsanyag tartalma miatt. A javuló analitikai méréstechnika a szennyvíziszapokban időnként előforduló szerves, mérgező anyagokat kimutatja. Mindenekelőtt a közönséget lájékoztató médiák szakszerűtlensége, a szakirodalom félreértelmezése eredményezte azt, liogy a szennyvíziszap mezőgazda. sági hasznosításával ka|X'solatban élénk vita keletkezett. Ennek következményeként a gazdák elbizonytalanodtak és a szennyvíziszap mezőgazdasági értékesítése csökkent. Az 1992-ben hatályba lépett új német szennyvíziszap rendelet törvényesen megalapozta a szennyvíziszapok mezőgazdasági értékesítését.
