Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gulyás Pál: A vízépítési tevékenység víziökoszisztémákra gyakorolt hatása

142 Dr. Gulyás Pál A különböző vízi és vízparti helyekről származó növények ültetését április közepén kezdték. Megeredésük és megerősödésük néhány hét múlva következett be (4. ábra). Kísérleti eredményeik szerint a mesterséges úszóláp céljaira az alábbi növényfajok kiválóan alkalmasak: Alisma plantago - aquatica- vízi hídőr Bidens tiiparita (vetéssel)- farkasfog Glyceria maxima- vízi harmatkása his pseudaconis- sáiga nőszirom Polygonum mite (vetéssel)- keserűfíi Rorippa amliibia- kányafu Rumex hidrolapatum - tavi lórum Salix triandra- mandulalevelű fűz Sium latifolium- széleslevelű békakorsó Sparganium erectiun- ágas békabuzogány Symphytum officinale- fekete nadálytő Typlia laxmanii- rizsgyékény Typhoides arundinacea- pánti ikafű Fagyra érzékenyek, de tavaszi telepítéssel dús állomány nevelhető: Menta aquatica- vízi menta Myosotis palustris- mocsári nefelejcs Sium crectum- keskenylcvelű békakorsó A tutajok közeit kitöltő, úszó, árnyékoló fajok: Azolla caroliniana (tavaszi telepítéssel)- vízi páfrány Lenma minor- apró békalencse Spirodela polytrliiza- bojtos békalencse További ötvennél több faj telepítésével a mesterséges állomány fajdiverzitása növelhető. A kísérleti medence elhelyezése és méretei nem tették lehetővé a téli üzemelést, de mélyebb földmedencékben nagyobb taitozkodási idővel az feltehetően sikeresen megoldható. A természetes úszólápok vízminőségjavító szerepét kísérletileg igazolták (5. ábra). Eredményeik szerint az euü ofizálódást okozó növényi tápanyagok eltávolításának két összetevője van: - az úszóláp növényeinek tápanyag fölvétele, ami őszi pusztulásuk idején nem a vízbe, hanem az úszó szőnyeg felszínére kerül és ott humifikálódik; - a láp alatt kialakuló reduktív környezet, melynek baktériumflórája az oxidált tápanyagokat (N0

3, N0

2, P0

4. S0

4) gáz alakú vegyületekké redukálja. A talajszüréses szennyvíztisztítás alapelve az ivóvíztisztításban ismert biológiai lassú szűréssel egyezik meg. A talajszűrés és a mezőgazdasági hasznosítású szennyvízelhelyezés között az a különbség, hogy előbbinél csak másodlagos szempont a talajszűrést segítő növényzet hasznosulása, míg utóbbinál a szennyvízzel öntözött növénykultúra értékesítése fontos szempont. A talajszüréses szennyvízkezelő rendszert alkalmazzák önálló telepként és más típusú, toleg szenny vízöntöző telepek biztonsági területeként. A tisztulás a jó vizát-